Tokyo Disney Sea

Yo~~~~

Hogy vagytok? Hallottam, otthon havazott :) Itt is jósolták tegnapra, de elmaradt :P Tokyo-ban elég ritka a havazás :) :( Viszont nagyon szép időnk van, és volt pénteken is, amikor a suli szervezésében ellátogattunk Disney Sea-be :)
Ez a Disney Land tengeri kiadása :D

Péntek reggel egyedül indultam útnak, mert ha Ryogoku-ban, ahol a suli van, találkoztam volna a többiekkel, és együtt mentünk volna, iszonyat korán kelhettem volna, így viszont tovább is aludhattam egy kicsivel a szokásosnál ^^ Persze más is volt, aki szintén külön ment.
Fél 10-re kellett oda érni, és sikerült :D Nagyon megy már nekem ez a Tokyo-ban utazásosdi :D Még nem sikerült eddig rossz vonatra szállnom, na de nem akarom elkiabálni ^^

Tehát sikeresen oda találtam, a tanárokat is felleltem gyorsan a megbeszélt helyen. Kipipálták, hogy én is megvagyok, kezembe nyomták a jegyet, azt mennyé' :D Hát jól van xD


Egy külön vonat visz, amiről persze több helyen is le lehet szánni, attól függően, hogy, hova tartasz. Én a Disney Sea állomáson leszálltam, majd a bejárathoz érve megláttam a hatalmas embertömeget, és elkönyveltem magamban, hogy kizárt, hogy valakit is megtaláljak ennyi ember közt xD Persze mobilom nincs, hogy felhívtam volna őket -.-"
De végül szerencsére csak kiszúrtam az osztálytársaimat, és csatlakoztam hozzájuk.
Kb 10-15 perc múlva jutottunk be. A többiek fáztak, én viszont komolyan vettem, amikor a tanárok mondták, hogy a tenger miatt nagyon hideg lesz, így 10 réteg ruhában mentem :D Na meg Ayaka-tól kaptam egy olyan dolgot, aminek az a neve, hogy 'kairo'. Ez egy akkora kis szövet zacsi szerűség, ami elfér az ember tenyerében, vagy pedig felragasztható az ember ruhájára, pl a derekánál, és melegít. Tele van kis bogyókkal, és ha felrázzuk, akkor vmi kémiai hatás következtében felmelegszik, és 12 órán át tartja a meleget. Nagyon praktikus dolog, na meg olcsó :D

Bejutás után a térképen kinézve az utat az első célunk felé indultunk.

Ez egy tenger alá lemerülős dolog volt. És a tenger alatt különféle fincsiségek várták az embert, pl csontvázak, vízi szörnyek, egy óriási dinó is kukucskált vörösen izzó szemmel, és mind ez hátborzongató világítással, és hangokkal :D
Majd könnyedebb téma következett, Ariel világa :D Fantasztikusan volt megcsinálva a hely, gyönyörű volt :)
Van lehetősége az embernek úgynevezett FastPass-t igényelni a jegyével, plusz ráfizetés nélkül. Ezzel a FastPass jegyecskével nem kell olyan sokat sorban állni, így hamarabb bejut az ember, viszont időre szól. Így Che-vel és Joel-el elváltunk a többiektől, mert aktuális volt a föld alatti hullámvasútra kiváltott FastPass jegyünk.
Na hát szépen nyugisan gurulgattunk, láttunk érdekes dolgokat, majd egy jó magas emelkedőn kezdtünk felfelé haladni. Ekkor még nem merült fel bennem a gyanú legkisebb csírája sem, hogy itt vmi merénylet készül :D Pedig kellett volna, na meg hát ugye ha emelkedő van, lejtőnek is kell lenni xD hát volt is :D De úgy volt megcsinálva, hogy az ember csak az utolsó másodpercben kapjon észbe, hogy mindjárt majdnem függőleges állapotban fog lefelé száguldani xD Gondolom nem kell mondani, hogy enyhén szólva is besz*tam :D Visítottam rendesen xD Miután leszálltunk Joel és Che ezt sokáig parodizálták is xD Jah, Joel a svéd srác, Che pedig koreai :)
Ezen felbuzdulva kitalálták, hogy az Indiana Jones hullámvasútra üljünk fel, ami 360°-os fordulatot is vesz, vagyis teljesen átfordul xD Igaz, hogy amikor megláttam reszkettem mint a nyárfalevél, de ki kellett próbálnom :D Így megint igényeltünk egy FastPass-t, erre is. Még 1 óránk volt, mire szólt a jegy, így addig másfele vettük az irányt. Annyi minden volt, hogy nem is tudom már épp mit csináltunk addig :P
Az biztos, hogy volt a tengeren vízi parádé, azt néztünk még a nap folyamán. Szép volt, látványos volt, és a tűzijáték sem maradhatott el, japánokról lévén szó :D



Voltunk vízen forgós valamin is, ami a szívbajt hozta rám, amikor majdnem bevitt egy vízesés alád, de aztán az utolsó pillanatban csak elkanyarodott :D
Végül aztán következett az a bizonyos hullámvasút. A sorunkra várva Che-ék jót szórakoztak rajta, mennyire parázok xD Mikor bele ültem a kocsiba, biztos voltam benne, hogy az ott a vég xD De nagyon jó volt :D Suhantunk ezerrel, majdnem függőleges lejtőn le, hatalmas füstfelhő, hogy ne lásd mi következik, éles kanyar, na meg az átfordulás :D Az adrenalin szintem rendesen az egekben volt, de nagyon élveztem :D


Mikor leszálltunk, mondtam ,hogy én ezt még egyszer akarom xD Valamivel később meg is történt :D Akkor már nem paráztam annyira :D Otthonra is kell egy ilyen XD

De a legjobb nem ez volt, hanem a Tower of Terror, ami egy nagyon magas épület volt.

Joel mondta, hogy ő oda be nem teszi a lábát, mert fél a szellemektől, és inkább addig majszol egy kis karamellás popcorn-t :P Így Che-vel ketten mentünk.
Na hát szellem az egy szál se volt. Viszont kis felvezető történet után volt egy lift. Egy nagy lift. Ülésekkel. Amikhez hozzá csatoltad magad. Ekkor már sejthettünk volna valamit, de mi kis naivak nem tettük :P Hiba volt :D A lift elkezdett emelkedni. Megállt, ajtó kinyílt, a történet folytatódott. Majd még egy emelet, megint ajtó ki, gonosz manó kaján vigyorral a rusnya kis pofiján, ajtó megint be, és tovább felfelé. Ez most hosszabb felfelé út volt, majd megérkeztünk az épület legtetejére, ahol megint ajtó szétnyílt, és épp elmerültél volna a látványban, ahogy egész Disney Sea a szemed elé tárul, amikor az ajtó gyorsan becsukódott, és megismerkedtünk a gravitációval, ugyan is a lift elkezdett zuhanni O_O Wááááááááááááááááááááááááááá XD
sztem egész még Disney Land-ben is hallották, úgy visítottam XD Nagyon parás volt :D És ezt 3x megcsinálták, gyorsan fel, aztán lepottyantottak liftestől xD És az érzés, amikor zuhansz, de a gyomrod csak lemaradva követ. És az érzés, ahogy hat rád a gravitáció, és csak zuhansz, nagyon ijesztő >.<>
Che-vel annyira nevettünk kifelé jövet, hogy még 10 perc múlva is alig tudtuk Joel-nek elmagyarázni, hogy mi volt :D Jah, és kifele jövet megnézheted, hogyan festettél, mert az alattomosok még fotót is készítenek rólad xD Nem semmi fotók voltak xD
Amit még nagyon élveztem, az a StormRider volt. Itt kisebb felvezető után, egy terembe kellett beülni, ami olyan volt, mint a nagyobb katonai repülőgépek. Előttünk hatalmas kivetítő, teljesen élethűen a repülő szélvédőjeként megcsinálva, tényleg ott érezted magad. Majd "felszálltunk", mozgott az egész terem. Először a tenger felett repülve láttunk delfineket úszkálni, majd egyre zordabb lett az idő, és hatalmas viharba keveredtünk. Rázkódott az egész, nagyon jó volt :D Végül a gép nem bírta tovább, zuhantunk. Hogy még érzékletesebb legyen a dolog, a 'sérült' gépbe víz is sprickolt befelé, na meg persze ránk :D Ezt leginkább a nőneműek visítással fogadták :D Végül becsapódtunk, de túléltük, és a kapitány megnyugtatott, hogy minden rendben, elhagyhatjuk a fedélzetet :D
Ekkorra már rendesen megéheztünk, így neki álltunk felkutatni egy kajás bódét. Na de ott csak olyan kaja volt, amiben husi is volt, de Joel vega -.-" Így kénytelenek voltunk az éttermeket végig járni, hogy találjunk neki vmi nyúltápot megfizethető áron. Nem volt könnyű feladat, de azért sikerült :D

Aladin világában voltunk körhintázni is. Pont olyan volt, mint a filmekben szokott :) És itt készült a nap legviccesebb képe is, ami Joel-t ábrázolja:
Na ezen a képen Che-vel nem bírtuk abbahagyni a nevetést xD Joel meg kicsit durcásan, de az arcán bujkáló mosollyal csak annyit fűzött hozzá, hogy: "Arigatou gozaimasu", nagyon szépen köszönöm :D

Amúgy mindketten nagyon jó arcok, nagyon jól éreztem magam velük :) Végül egész nap 3-an voltunk, csak néha futottunk össze itt-ott osztálytársakkal, vagy éppen tanárokkal. Egyszer a tanárok kamerával támadtak be minket, hogy mindenki a saját anyanyelvén mondjon pár szót a napról, mert készíteni akarnak egy összeállítást :D
A körhintázás után egy 3D-s Aladin színház/moziban is voltunk. Vicces volt :D
Mire ennek vége lett már besötétedett. Meggyőztük Joel-t, hogy a Tower of Terror-ban nincsenek szellemek, még utoljára menjünk oda :D Szegény, nagyon félt :D Végre nem az én parázásomon szórakoztak xD De azért én is rendesen ki voltam, mert most már tudtam, hogy mi vár rám, és nem volt meg a boldog tudatlanság állapota :D Persze most is nagyon tetszett a dolog :D
Che-vel megszavaztuk, hogy ez a legjobb egész Disney Sea-ben :D Így ez lett a napunk zárása, és 18.45-kor elhagytuk az egyébként is 19.00-kor záró Disney Sea-t. Szegény Joel-t sikerült párszor majdnem elvesztenünk a tömegben hazafelé xD

Nagyon fantasztikus nap volt, rengeteg nevetéssel, na meg parázással xD
Che, Joel, igaz hogy nem olvassátok, na meg nem is értenétek, de köszönöm, nagyon jól éreztem magam :)

chuuu~

ui.: Imádom YamaPi új albumát, a Supergood,Superbad-et, egész nap ezt hallgatom ^^

ui2.: *szipp-szipp* most már nem a YamaPi-s bejegyzésem az első :( :D

kezet fogtam YamaPi-vel *_*

hihetetlen, nem tudom el hinni, nem tudom fel fogni, hogy ez velem tényleg megtörtént, de nem álmodtam, és valóban, tényleg

ÉN MA KEZET FOGTAM YAMAPI-VEL!!!! *________*

Tegnap délutánig még mit sem sejtettem arról, ami ma várt rám. A vacsihoz elmentünk vásárolni Ayaka-val. Benéztünk egy boltba is, ahol újságokat, Cd-ket, DVD-ket árulnak. Valamint kölcsönözni is lehet CDt, DVDt, és ezeket olcsón el is adják egy idő után. Így sikerült is potom 300yen-ért megvennem a KAT-TUN Love your self kislemezét, méghozzá jó állapotban :)
Ezen felbuzdulva mondta Ayaka, hogy nézzünk be haza felé az útba eső másik ilyen boltba is. Itt pedig sikerült hasonló áron beszereznem egy kifogástalan állapotban lévő News - Fighting Man kislemezt *____*
Épp a DVDket nézegettük, mikor a mögöttünk álló két lány csevegésében elkaptam egy számomra igen fontos szót: YAMAPI *-*
Ayaka rögtön meg is kérdezte a részleteket, majd a szívinfarktus határához sodort, mikor közölte, hogy másnap YamaPi Ikebukuro-ban lesz, és aki megveszi az új kislemezét, a Hadakanbo-t, az kezet is foghat veleeee~ *-* A szívem pillanatok alatt úgy bedobogósodott, hogy az már-már veszélyes volt :D De aztán eljutott a tudatomig az a picinyke tényező is, hogy "aki CDt vesz". Itt magamban lezártnak is tekintettem a dolgot, mert hát biztos borsos ára lesz annak a CDnek. De Ayaka gyorsan a mobilján felment a netre, és közölte a csodás hírt: 525 yenért lesz kapható a lemez YamaPi kézfogásával együtt *__________* Ilyen soha vissza nem térő alkalmat természetesen nem szalaszthattam el, és a boldogságtól felspannolva hazáig ugráltam, szökdécseltem az autósokat ezzel jól elszórakoztatva xD

Mivel várható volt a tömeg, az első vonattal mentünk, vagy is hajnali 4.10-kor elindultunk a vonatállomásra. Ezt nagyon jól tettük, ugyan is a vasárnap hajnalt meghazudtolva, a vonat tömve volt. Rengetegen igyekeztek, hogy láthassák YamaPi-t, aki valószínűleg ekkor még a puha, meleg ágyikójában alukált, és nem kómásan, jól átfagyva zötyögött a vonaton Ikebukuro felé ^^
Mivel tilos volt a Sunshine City, vagyis az a bevásárló központ előtt éjszakázni, ahol volt a nagy esemény, rengetegen voltak a vonaton. Az AKB48-nak is volt ilyen kézfogós CD eladásos napja, és akkor voltak akik a tiltás ellenére is ott éjszakáztak. Na, ők voltak azok akiket nem engedtek be ^^
Megérkezve Ikebukuro-ba, mikor leszálltunk a vonatról mindenki sprintbe kezdett, hogy minél előbb legyen, és a betudjon jutni. Ugyan is reggel 9-től délután 1-ig volt lehetőség találkozni vele, na meg persze a létszám is korlátolt volt. Így futottunk. Az állomástól a Sunshine City-ig, kb 10 percen át xD A coopert (12 perces futás) mindig lecsaltam a suliban, de most futottam, mint a nyúl xD Csak a piros lámpánál voltunk kénytelenek megállni, és türelmetlenül toporzékolni. Majd újból rajt. És végül oda értünk *-* Ez volt hajnali 5 körül. Már akkor hatalmas sor volt, de azért szépen araszolgattunk előre, közben pedig folyamatosan számlálták a népet, hogy mikortól telik be a létszám, mi pedig reménykedtünk a bejutásban. Kb 40 percig haladtunk előre lassacskán, majd megállt a sor, és nem is mozdult órákon át. Így végül mindenki elkezdett lekuporodni a földre, és megkezdődött a hosszú szétfagyásos várakozás.
Elfogyasztottuk a kis reggelinket, beszélgettünk, vártunk. Mikor beléptünk a várakozás utolsó órájába, elkezdtek előkerülni a táskákból a pipere holmik, és mindenki lázas sminkelésbe kezdett. Műszempilla ragasztás, orr bepúderezése, az összes hajszál megfelelő beállítása volt a program. Érdekes látvány volt xD Na de sokszor a végeredmény is xD Néhányan kissé túlzásba vitték a dolgot a félkiló vakolattal ^^ Fele annyi sminkkel kétszer olyan jól néztek volna ki, na de annyi baj legyen :D
A másik, ami igen tanulságos, hogy szemét nem maradt a várakozó tömeg után. Pedig mindenki ott evett-ivott, lefoglalta magát a több órás várakozás alatt, és még a fáradságot is vette, hogy zacsiba tegye a szemetét, hogy majd kuka közelbe jutva kidobja azt...
Majd kezdett világosodni, a lámpák is kialudtak, és elérkezett a reggel 8 óra *-*
A tömeg lassan, de biztosan megindult. Ekkor már nagyon nem tudott érdekelni, hogy szét fagytam, csak arra tudtam gondolni, hogy mindjárt *-*
Bele telt vagy 40 percbe mire a bejárathoz jutottunk, ahol egyből a CD pult fogadott, mivel CD nélkül senki egy tapodtat sem tehetett tovább. Bár nem is nagyon akart :D A CD-t, és az igazoló lapot megkaparintva aztán újabb háromnegyed órás várakozás következett, immáron a melegben :D Bár azt hiszem melegebbet éreztem, mint amilyen valójában volt ^^
Az izgatott tömeg próbálta valahogy YamaPi-t megpillantani, és mindenki ágaskodott, kukucskált, tekergette a fejét, sőt sokan még tükröket is bevetettek a cél érdekébe, de hiába :P YamaPi a terem egyik sarkában, egy jóóó magas kordonfal mögött rázogatta szorgosan a kezeket :D
Egy ideig fotókkal is lehetett próbálkozni, persze eredménytelenül, majd végül mindenkivel elrakattak mindenféle fotózásra alkalmas masinát. És egyre közelebb és közelebb kerültünk. Ekkor már izgatottságom az egekben, a könnyeim pedig a kicsordulás határán, hogy mindjárt látom *-*
Végül már láthattuk azokat a szerencséseket, akik túl voltak a csodás találkozáson, és átszellemült mosollyal, vagy éppen könnyezve tipegtek kifelé a kordon mögül. Na ekkor megint közelharcot vívtam azokkal a fránya könnyekkel, hogy most még akkor is bent maradtok. És végül már csak pár méter volt *___* Megpillantottam. Közeledtem. Méghozzá nem is lassan, mert a staff-ok erélyesen tessékelték az embereket, hogy haladni, haladni. Így nem is volt több ideje az embernek pár másodpercél, na de azok a másodpercek ♥
Rám nézett. Találkozott a tekintetünk. Kinyújtotta a kezét. Mosolygott. Közelről láttam azokat a gyönyörű szemeket. Találkozott a kezünk, majd egybekulcsolódott, és éreztem a meleg keze érintését *-*
Azt hiszem most fogtam fel igazán, hogy az az ember, akit annyira szeretek, és eddig csak egy monitoron át láttam, tényleg létezik.
Nem tudom megmagyarázni ezt a rajongást, és nem is értem, hogy szerethetem ennyire, pedig nem is ismerem. De csodálatos pár másodperc volt, amit soha nem felejtek el. Életem legszebb pár másodperce listán előkelő helyet foglal el, az biztos.
2-3 hónapja még nem lehettem biztos benne, hogy tényleg Japánföldre tehetem a lábam, azt pedig végképp nem gondoltam, álmodni se mertem róla, hogy nem csak láthatom, de még kezet is foghatok vele *-* És már megint az a bizonyos szerencsém. Ha nem megyünk be abba a boltba. Ha az a két lány nem megy be abba a boltba.Ha nem egyszerre megyünk be abba a boltba. Ha nem beszélgetnek erről. Ma, ez a számomra csoda, kimaradt volna az életemből. Köszönöm.
Mondani semmit nem volt időm neki, mert még több ezren vártak mögöttem izgatottan. Így egy utolsó pillantást vetve rá kifelé haladtam a kordon mögül, immár könnyáztatta szemekkel, mert ahogy elfordultam, nem bírtam tovább, és az a kis gombóc a torkomban érvényt szerzett magának, és folytak a könnyeim végig a mosolygós arcomon.
Nem nyújtottam szokatlan látványt, mert nem voltam ezzel egyedül, de a sorba álló tömeg csak engem nézett meg, és látszott az arcukon a "jajj de kis aranyos külföldi, hogy folynak a könnyei" kifejezés ^^ Ayaka-t bevártam, majd el kellett hagynunk a termet.
Még sokáig küzdöttem a boldogság könnyekkel, és végig az járt a fejemben, hogy megfogta a kezemet. Közben pedig úgy bámultam a saját jobb kezemet, mintha most látnám először ^^
Még sokáig lézengtünk a plázában, lassan az üzletek is kinyitottak, nézelődtünk.
Végül aztán búcsút kellett intenem a helynek, ahol egyszerre tartózkodtunk, és minden lépéssel egyre távolabb kerültem tőle. De a boldogságom ezzel egy cseppet sem csökkent.

Hát ez volt egy boldogságtól könnyes szemű lány beszámolója élete egyik legszebb pár másodperceiről.
♥

Hadakanbo PV - imádom a szövegét

Yo~

Pont ma 3 hete, hogy itt vagyok Tokyo-ban *-* Hihetetlen, hogy már 3 hét eltelt :)
Eddig minden rendben ment, és nagyon jól érzem magam :)
Tegnap előtt sikerült egyedül megvennem a vonatbérleteimet, ami jó, mert így spórolok, viszont új utat kellett megtanulnom xD És így is maradt a 3 átszállás, nem úsztam meg ^^ Tegnap már az új útvonalon mentem. Ayaka felírta, hogy hol kell átszállnom, és sikerült *-* Yupppyyyyy, nem tévedtem el :D
A bérlet vásárlás is sikeres volt :D És nem is volt olyan nehéz :) A papírokat oda adtam, és rájöttek, hogy mit szeretnék xD Mondjuk papírt is kellett kitöltenem, de azzal sem volt gond :) Elmondták, hogy hova mit kell írni, megértettem és beírtam :)
Mivel 2 bérletet kell vennem, át kellett mennem egy másik irodába is. Épp készült a bérletem, mikor az előző hölgy rohan befele, hogy szánja-bánja, de elrontotta a bérletem, mert rövidebbet adott ^^ Így miután elkészült a másik is, vissza kellett mennem. Szegény, végig csak bocsánatot kért :) Majd kijavította, és még elnézést-ajándékot is kaptam :)

Ma tesztet írtunk a suliban. Mindennap 8.40 körül szoktam beérni a suliba, vagyis 20 perccel csengetés előtt. Persze ma, mikor tesztet írtunk, késett a vonatom -.-"
Viszont, ami nagyon jó, hogy ha késik a vonat, akkor az állomáson osztogatnak igazolást, amivel munkahelyen/iskolában igazolhatod, hogy azért késtél el, mert a vonat is késett, és nem azért mert elaludtál :)
Így az igazolást gyorsan elvettem, és futottam a suliba :) Az egyik tanár pont csinált vmit a suli előtt, és széles vigyorral fogadott, mikor már messziről látta, hogy futok :D Mellesleg nagyon kakkoi *-* Miura-sensei láw :D

A teszt sztem nem volt nehéz ^^ És én végeztem elsőnek :D Majd holnap megtudjuk az eredményt :)
A teszt után folytatódtak az órák. Utolsó órán bingóztunk. Csak ez hiragana-s bingó volt :D És nekem lett elsőnek bingó :D Így kaptam egy zacsi finom cukorkát ^^

Tegnap pedig találkoztam egy barátommal, akivel még otthon kezdtem el levelezni. Mivel Amerikában tanul, csak keveset van Japánban. Most pont itt van, de jövőhéten megy is vissza.
Suli után találkoztunk Ikerbukuro-ban, mert hogy oda eltalálok :D Sikerült könnyen megtalálni egymást :)
Odaiba-ba mentünk. Nagyon szép hely *-* A Rainbow Bridge (Szivárvány Híd) is ott van és nagyon szééép *-* Na meg hatalmas :)
És van egy Szabadság szobor copy is :D És van egy hatalmas pláza szerűség is, de mégsem az. Rengeteg üzlet van, na meg a Sony-nak egy részlege, ahol rengeteg érdekes dolgot ki lehet próbálni :) Volt pl 3D-s terem, és annyira igazinak tűnt az előttem úszkáló jegesmaci, hogy legszívesebben oda mentem volna megdögönyözni *-*
Ez után benéztünk egy játékterembe is. Ez itt nagyon népszerű. Na de nem olyan kell elképzelni, mint otthon. Itt nem pénznyerésre megy a dolog :) Van rengeteg gép, tele többnyire játékokkal, amiket kilehet halászni markólógéppel :D Ki is próbáltuk, és 2 mackó is kiesett :D Nem tudom, hogy mennyire emlékeztek a Gondos Bocsok című mesére, én nagyon szerettem kis koromban :) Otthon sehol se látom, viszont itt elég népszerűnek tűnik, mert már több helyen is láttam *-* És itt is volt olyan gép, amiben Gondos Bocsok voltak *-* És 2 is kiesett *-* Így most egy a telómon, egy pedig a táskámon lóg :D Bár az helyesebb, hogy a telefonom lóg rajta xD
A telefonomat itt csak zenehallgatásra és idő nézésre használom, mert már anya felfüggesztette, így nem vagyok rajta elérhető. És még nem sikerült telefon vennem. :S Na de majd hamarosan, remélem :)
A maci halászás után készítettünk purikura-t is :) Tudjátok, a kis képecskék, amiket ki lehet díszíteni. És a gép adott hozzá ajándékba 2 doboz műszempillát is xD
Majd ezek után elmentünk kajálni, mert már elég éhesek voltunk :) Okonomiyaki-t ettünk *__* Hogy én azt mennyire szereteeeem *-* Na meg Calpis-t ittam hozzá, ami megint csak nagyon finom üdítő :) Van bubis, és bubi nélküli változata is :) Imádom.

Ezt a képet a suliban csináltam, mert ott is van természetesen ital automata, és vettem egyet :) Egy másik helyen árultak crepes-t, ami nagyon népszerű édesség. Az egész úgy néz ki, hogy sütnek egy hatalmas palacsinta szerűséget, és bele teszik, azt amit kiválasztottál, pl banán, eper, fagyi, tejszínhab, szóval ilyen nyalánkságok :D Majd mint a fagyi tölcsért, felcsavarják, és már nyamizhatod is befelé :D és über fincsiiii~ *-*
És itt minden kajáról látsz egy makettet kirakva, hogy tudd, hogyan is fog kinézni amit rendelsz. És teljesen élethű makettek, az ember legszívesebben bele harapna ^^
Ezek után megnéztük a gyönyörűen kivilágított óriáskereket is, de mivel 50perc volt a menet idő, és már elég késő volt, végül kihagytuk :) Sajnos a fényképezőmben az elemek megadták magukat, így mire távolabbra értünk, már nem tudtam lefotózni ^^

Ez még oda fele, amikor világos volt. De kivilágítva az igazi *-*Nagyon jó nap volt, és gyönyörű helyeket láttam :)
Nori (így hívják) megkérdezte, hogy milyen dolgok furcsák itt nekem. Elég sok minden, de pl az hihetetlen, hogy többen lakják Tokyo-t, mint Magyarországot, és még is negyed annyi szemetet se látok az után, mint Kecskeméten... Budapestről nem is beszélve... Még a rágót se dobják el. Itt minden be van csomagolva több soron, pl a rágó külön szemenként is be van csomagolva. De nem dobják el a papírkát, hanem zsebre teszik, majd mikor kiköpik a rágót, előveszik az eltett papírt, és abba teszik bele, majd dobják ki. Na meg pl, szétdobált cigi csikkek sincsenek... Van-nak pl volt egy külön erre a célra kitalált dobozkája, amiben elnyomod a csikket, majd persze benne is hagyod, és zsebreteszed. Ezt otthon is lehetne alkalmazni... És a vonatot sem divat összefirkálni, kiszaggatni az ülések huzatát, vagy éppen a rágónkat az aljára ragasztani... Ez ugyan akkor Magyarországra nem mondható el. hm.. Azon gondolom már nem lepődik meg senki, hogy a szemetet is szelektíven gyűjtik, otthon is :)

Na és akkor pár kép:

azok a bizonyos ellenőr kapuk az állomásokon
közelről is egy kép :)

az italautómaták :) órási a választék: hideg-meleg, dobozos-üveges, kávé, tea, üdítő, kakaó.
amúgy ugyan ilyen automaták cigis változatban is megtalálhatóak.



sajna az útvonal változással már nem erre megyek hazafelé, de eddig a vonatról mindennap csodálhattam *-*

az induló vonatok

az állomásról hazáig vezető utam kedvenc része :) gyönyörű <3

és itt lakom. Magyar számozás szerint a 2.-on, viszont a japánoknál nincs földszint, azt az első emeltnek számolják, így itt a 3. emeltnek számít.

Akanishi Jin Yellow Gold Tour 3011 Saitama

wááááááááááááááááááááááááááááááááááááááááá~~~~~
tegnap, tegnap, úristen a tegnap hihetetlen volt *-* űbercsúscsszuperfantaszikus *-*
LÁTHATTAM JINT ÉLŐBEN!!!!! *_*

huhh, na, akkor az elejétől :D

Tegnap előtt mondja Ayaka, hogy van 1500yen-ért jegy Akanishi Jin koncertre, szeretnék-e menni?
O_____O IGEEEEEEEEEEEEEEEEEEEN!!!!!
Így el lett döntve elég gyorsan :D
Csak pár napja érkezett vissza Jin az USA-ból, én nem is tudtam ^^

Fél5 körül indultunk itthonról, és elég hamar ott is voltunk. Találkoztunk a csajszival, akitől a jegyeket vettük, olcsóbban ugye ^^ A barátnője babát vár, így nem tudott eljönni, ezért adták el a jegyeket.
Még volt egy kis időnk, így szétnéztünk. Lehetett vásárolni pár dolgot is, mint fényképek, plakát, póló, de nem voltak vmi olcsóak, így nem vettem ^^ Uchiwa-t szerettem volna, de az nem volt :( Na nem baj, az élmény a lényeg :)
A koncert Saitama-ban volt, a Saitama Super Arena-ban, aminek a környéke gyönyörűen ki volt világítva *-*


40 perccel a koncert kezdete előtt elindultunk befelé. Elég gyorsan bejutottunk, ami mondjuk sztem a sok bejáratnak volt köszönhető :) A helyünket is gyorsan megtaláltuk. És nagyon jó helyet sikerült kifognunk *-* Nem voltunk túl messze, és mindent tökéletesen lehetett látni.
A hátra lévő fél órában egy DJ nagyon jó számokat nyomatott, és a csajszi, akitől a jegyeket vettük is megérkezett :) Majd miután mindenki a helyére került, és telt ház lett, hirtelen elaludtak a fények, és felharsant a zene. *-*
Angolul magyarázott, video a háttérben, táncosok bukkantak fel, de ekkor Jin még sehol. Majd egyszer csak a színpad közepéből egy gömb emelkedett ki, amiben Jin csücsült *-* Először pillantottam meg Jin élőben *-* Hihetetlen, még most sem hiszem el *-*
Majd a dal vége felé kijött a gömbből, és átsétált a színpad elején elhelyezett dobfelszereléshez. Elkezdett dobolni, majd énekelni, végül pedig dobfelszerelésestől a magasba emelkedett *-* Úgy nézett ki a dolog, hogy volt a főszínpad, amiből egy keskenyebb rész vezetett előre, egy kisebb körszínpadhoz. És annak a keskenyebb résznek a közepe emelkedett fel, a nagyszínpad felőli végén egy kör alakú résszel, amin Jin a komplett dobfelszereléssel csücsült. Ez így a magasba emelkedett, majd elkezdett, mint az óra mutató, egy kört megtenni. Középen időzött egy ideig, majd a kört befejezve vissza ereszkedett. Így ment le az egész szám.
Majd jött sok táncis dal, fantasztikus koreográfiákkal. Eszembe is jutott Zoli, hogy ezt neki is látnia kellene, mert tutira nagyon tetszene neki :) Jin-t amúgy is szereti :D
Valamint voltak hatalmas gömbök, amik úgy néztek ki, mint ha vki buborékfújóval fújta volna őket, és a fényekben úgy is csillogtak *-* Gyönyörű volt.
Aztán jött egy szám, amit még nem hallottam előtte, de egyből beleszerettem, mert szerintem gyönyörű *-* Body Talk. Imádom ♥
Eddig csak angolul énekelt, majd jött egy régi száma, ami már japánul volt, és én nagyon szeretem, a Care *_* És ezt már csak az tudta fokozni, hogy a Murasaki követte, szintén kedvenc számom. ♥ A murasaki lilát jelent. És miközben ezt a számot énekelte, az egész színpad lilában úszott. Eszméletlen gyönyörű volt *-* Még bele is könnyeztem >.< ♥
Majd Jin új ruhába vedlési idejét kitöltötték egy táncolós, break-elős, és egy kicsi diabolo-zós résszel :) Végül Jin visszatért, és folytatta az A Page és a LOVEJUICE számokkal.
Ezekért szintén oda vagyok ^^ És ezek közben megint az a régi Jin volt, akit anno megszerettem. :)
A Lovejuice-t 3 új száma követte, bejövősek *-* És szerencsére a Wonder sem maradhatott ki, a középső kivetítőn a klippel :)
És, amit nem tudtam, hogy van egy Ryo-val közös számuk ^^ Csak pislogtam, hogy miért van a vidiben ott Ryo xD
Volt egy rész, mikor Jin egy nagyon dobozba be lett csukva, majd egy hirtelen a színpadról lerántott lepel alatt felbukkant.
A koncert közben 3 nagy kivetítőn lehetett nagyban nyomon követni, hogy mi zajlik a színpadon. Mivel ideáig Jint csak egy képernyőn keresztül láthattam, nem akartam még koncerten is egy kivetítőn keresztül nézni, így inkább a színpadot figyeltem. De azért félszemmel a kivetítőt is, hogy az arcát is jól láthassam ^^
Természetesen az a rész sem maradhatott ki, amikor éneklés közben egy emelvényre állva végig tolják a csarnokban, hogy közelebbről is láthassa a közönség. A magasabban ülők kedvéért ezt megismételték egy daruszerűséggel is *-*
A koncert közben 3 nagy kivetítőn lehetett nagyban nyomon követni, hogy mi zajlik a színpadon. Mivel ideáig Jint csak egy képernyőn keresztül láthattam, nem akartam még koncerten is egy kivetítőn keresztül nézni, így inkább a színpadot figyeltem. De azért félszemmel a kivetítőt is, hogy az arcát is jól láthassam ^^
Na meg az a rész, amikor a színpad körvonalának a kivilágítása a szivárvány színeiben pompázott *-* Itt megint nem bírtam ki könnyezés nélkül >.<

A wonder után még 4 dal következett, majd a 20.-al a 2órás csoda a végéhez ért. Még Jin bemutatta a táncosokat, akik mind jól megölelgették. Látszott, hogy barátokká váltak a sok együtt töltött idő alatt :) Végül elköszönt, és lement a színpadról.

Fantasztikus volt! Jin, doumo arigatou gozaimashta!!!

Ezeket a fotókat nem én csináltam, mert tilos volt ^^
Köszönöm, hogy ott lehettem, felejthetetlen élmény volt. ^^
Igazából nem bíztam benne, hogy eljutok egy koncertre is, mert olyan drágák szoktak lenni a jegyek. De szerencsém volt. Óriási szerencsém. És nem most először. Az, hogy itt lehetek is, úgy gondolom, hogy a szerencsének is köszönhető, mert rengeteg véletlen is kellett hozzá. Sokszor történek velem olyan véletlenek, amik miatt úgy alakultak a dolgok, ahogy szerettem volna. Persze ezek sokszor egészen apró kis dolgok voltak. De hálás vagyok ezért a sorsnak, vagy nem is tudom minek nevezzem. Hálás vagyok, és köszönöm, hogy olyan emberekkel vett körül, akik támogattak. Köszönöm nekik!

anoo... azt hiszem, kicsit elkanyarodtam a koncerttől >.< A tarcklist:

- Yellow Gold (new version)
- Christmas Morning
- Magnitude
- Bass Go Boom
- I.N.P
- Oo wah
- Body Talk
- care
- murasaki
dance
- A page
- LOVEJUICE
- Paparats
- Hey Girl!
- Pidon
- WONDER
- Fifth Season
- Yellow Gold
- My MP3
- Tipsy Love
- Eternal

Ééééés, ma megtudtam, hogy állítólag YamaPi is ott volt a koncerteeeeen *-* >.< Szívem csücsökjével egy csarnokban voltaaaa~m ♥___♥ wáááá, nyunyunyunyunyuuuuuuuuu~

Ma is van konci, és Ryo gitározik:)

És végül pár video, amik ugyan nem a koncerten készültek, de a zene a lényeg :)

Body Talk - mert gyönyörű

Care - ez is nagyon szééép

Murasaki

hogy egy kis új is legyen

És az abszolút kedvenc az újak közül - My mp3