2015. febr. 26.

Egy varázslatos utazás ~ Roxmortsban jártam ☆

Sziasztok!

Következzen a második Osakában töltött napunk, amikor is az USJ, vagyis az Universal Studió Japan elnevezésű szórakoztatóipari egységben tettünk látogatást.

Reggel az állomásra menet egy okonomiyakihoz hasonló, kyabetsuyaki elnevezésű finomságot árultak, így ez lett a reggelink. Mennyei volt!


Úgy kell elképzelni az USJ-t, mint Disneyland egy Universalos kiadását, Mickey egér helyett Pókember :D
Sok, az Universal Studió keze alatt született filmet felvonultatott az igen nagy kiterjedésű park, többek között a már említett Pókember, Jurassic Park, Vissza a jövőbe, valami cápás és pár számomra ismeretlen is, valamint a most nagy népszerűségek örvendő anime, az Attack on Titan sem maradhatott ki. De számomra mégis csak egy volt, ami igazán érdekes volt és torokszorítóan  izgatottá tett, így látogatásunk fő oka is ez volt. Ez a film pedig nem más, mint a Harry Potter!

2015. febr. 24.

Irány Osaka! ^o^


Sziasztok!

Múlt hét előtt Takával egy csodálatos utazásra indultunk a Kansai régióban lévő Osakába és Kyotoba!
Régi álmom valósult meg azzal, hogy Japán délebbi részeire is eljuthattam. *O*
Egy szerdai napon indultunk útnak. Eredetileg már kedden szerettünk volna, de egy reggeltől estig tartó konferencián kellett részt vennem az egyetemen, így az utazás a következő napra került áthelyezésre.
Takával a Tokyo állomáson találkoztunk és rögtön indultunk is megkeresni a shinkansen-t, ami 3 óra alatt fog elrepíteni minket a yakuzák és a takoyaki városába, Osakába. 

Könnyen meg is találtuk és épp jókor érkeztünk. Vettünk útravalónak egy kis innivalót és mikor a peronra léptünk már fel is tűnt az előző útjáról érkező szuper expressz. Ekkor már rajtra készen várta a rózsaszínbe öltözött takarítóbrigád a vonat érkezését, majd mikor az utolsó utas is leszállt már masíroztak is fel és hipp-hopp újra tisztára varázsolták és újra útra kész volt. Ekkor szállhattunk fel mi is. A shinkansenen előre meghatározott ülésre szól a jegy, gyorsan meg is találtuk a mi helyünket. Sajnos pont nem ablak mellé szólt a jegyünk, de én rendszeresen kimentem az ajtóhoz én onnan csináltam fotókat és videókat. A repülő ötlete is felmerült, mint opció, de legnagyobb örömömre végül mégiscsak shinkansennel mentünk. Imádok repülni, de még sosem utaztam shinkansennel, így nagyon szerettem volna már kipróbálni, ráadásul olyan csodálatos tájakon robogtunk végig, amit ha repülővel megyünk, nem láthattam volna. Többek között a Fuji hegy mellett is elsuhantunk *o* Lenyűgöző látvány volt, jól eső érzés volt újra látni. Felidéződtek az emlékeim, amikor fent voltunk és a mellette lévő FujiQ vidámparkhoz is rengeteg szép emlék köt.
A  Shinkansen N700 Nozomi típusú vonattal szeltük át a tájat, az internet szerint 270km/h sebességgel. Szebbnél-szebb helyeket láttunk, az egyik kedvencem az volt, mikor kb Nagoya után egyszer csak a táj fehérbe öltözött és mindet beborított a hó.
Nagyon kényelmes utunk volt, olyan volt a vonat belseje, mint egy repülőnek és időnként olyan érzésem is volt, mintha egy repülőn ülnék és nem is egy vonaton. Ami számomra még nagyon tetszett, hogy a kalauz, akárhányszor áthaladt a szerelvényünkön, mikor kinyílt az önműködő ajtó, belépés előtt meghajolt. Ezt a tiszteletkinyilvánítást az utasok felé egyszer sem mulasztotta el megtenni.

2015. febr. 22.

Disneyland - Frozen különkiadás

Sziasztok!

Egész jól behoztam a lemaradásomat, ugyanis ez a bejegyzés a február elején DisneyLandban töltött csodás napomról fog szólni, a következőben pedig végre irány Osaka \(^o^)/

Szóval február elején ismét Maihama volt az úti cél, ezúttal Disneyland, ahol Frozen Fantasy néven még márciusig speciális Frozenes előadások mennek. Ettől csak még izgatottabban vártam ezt a napot, mert a Frozen a kedvenceim közé tartozik, rögtön belopta magát a szívembe. És mivel mindig is imádtam a Disneyt, bármikor készem állok egy kis szórakozásra Disney világában ^o^ Egy nagy gyerek vagyok még mindig ^^

Annak ellenére, hogy hétköznap mentünk rengetegen voltak, bár ez nem meglepő egy olyan Disney imádó országban, mint Japán. Kicsiknek és nagyoknak is egyaránt kedvelt szórakozási helye ez a témapark.

Még a vonat is Frozenes külsőt öltött

2015. febr. 19.

Shibuyás napok~

Sziasztok!

Még január elején elmentünk egy magyar étterembe ebédelni Eszter, Hiroto, Ági, Keita, valamint én és Taka volt a terv, de előző este sokáig dolgozott, így elaludt, ráadásul neki nagyon messze volt a helyszín és így nem ért oda időben ^^"
Ági már régi barátnőm, még akkor ismerkedtünk össze az interneten amikor először jöttem Japánba, utána ő is tanult abban a nyelviskolában ahol én, jelenleg pedig már boldog házasságban él :) Nemrég Eszterrel is megismerkedtek, így gondoltuk tartunk egy közös ebédet. 
Ági is vezet blogot, amit itt találtok: http://annieinjpn.blogspot.com ;)

Így végül ötösben ebédeltünk meg az Omotesandon lévő Gerbeaud nevű magyar étteremben, ahol nagyon finomat ettünk és végig nagyon jó volt a hangulat ^O^ Nagyon örültem, hogy végre sikerült találkozni Ágival, mert eddig mindig elkerültük egymást és nem sikerült összehozni egy találkát. 

(Eszti kérésére van a kép Rilakkumákkal cenzúrázva ^^)

2015. febr. 16.

Látogatás a Császári Palotában ☆


Sziasztok! ✿ฺ

Január 2-án felkerekedtünk, hogy látogatást tegyünk a Császári Palotába, ahova egy évben kétszer léphet be a nagyérdemű: az egyik időpont december 23., a császár születésnapja alkalmából a másik pedig január 2. az új év alkalmából.
A császár székhelye évszázadokon keresztül Kyoto volt és a hatalmat valójában a sógun gyakorolta. Azonban a sógunátus bukása után az akkori Edo-kastélyba, a mai Császári Palotába költözött át a császári család és él azóta is ott. Sok átalakításon esett át azóta a palota és a császári család rezidenciájának múltja sem nyúlik vissza olyan régre, mint a hatalmas kiterjedésű épületegyüttes többi részéé. Nehéz elképzelni, hogy Tokyo egykor egy jelentéktelen kis falucska volt, Tokugawa Ieyasunak és Meiji Császárnak köszönheti felemelkedését. Tokugawa áthelyezte az akkor még Edo nevű városba a székhelyét és ezt követően indult a város fejlődésnek. Majd mikor a mindössze 17 éves Meiji Császár Edoba költözött nevezte át a várost Tokyonak, vagyis keleti fővárosnak. Sajnos az eredeti palotából mára kevés rész maradt meg a sok tűzvész miatt, ami Tokyoban pusztított. 
Az egykori sóguni erődítményt egy hatalmas vizesárok veszi körbe és hajdan több ellenőrző ponton kellett keresztül haladnia annak, aki szeretett volna a sógun elé járulni. Ez ma sincs másképp, aki be akar jutni, azt bizony több ponton is ellenőrzik. Miután Esztiékkel találkoztunk a Tokyo állomáson rögtön a palota felé is vettük az utunkat. Hatalmas tömeg volt és hamarosan már egy japán zászló birtokában haladhattunk tovább, amit lelkesen osztogattak a látogatóknak. Ezután következett két ellenőrző pont is, ahol belekukkantottak a táskákba, végigtapiztak (a nőket női őrök), sőt Ancsinak még a kameráját is be kellett kapcsolnia. 

2015. febr. 15.

Szilveszter ☆

Sziasztok!

Így február közepén ez is elérkezett, íme a beszámoló a szilveszterről! ^^


Ugyan Japánban a szilveszter nem a buli napja, inkább olyasmi, mint nálunk a Karácsony, a családjukkal töltik ezt a napot, másnap pedig irány a szentélylátogatás.
Mi Ancsival viszont magyar módira vettük a figurát és igenis bulizni akartunk menni. Nem is volt nehéz dolgunk találni egy jó kis bulit, mert a japán fiatalok is szeretnek bulizni és azért a december utolsó napját ők is jó alkalomnak tartják egy kis ereszd el a hajamra.
Fel is kerekedtünk késő délután Roppongi irányába, a kiszemelt Maharaja nevű klubba, ahol international party volt, éjfélig korlátlan alkoholfogyasztással.


2015. febr. 9.

Az örök gaz csábító: 100 yenesek

 Sziaszok!

Most egy kicsit rendhagyó bejegyzés következik :)
Tegnap anyával skypeoltam és mutogattam neki, hogy micsoda kis kincsekre tettem már szert mióta itt vagyok, méghozzá javarészt a 100 yenes boltokból.
Tokyo híres arról, hogy a világ egyik legdrágább városa. És ez így is van. A lakás (általában mindenki albérletben lakik) nagyon drága, egy autó fenntartása is szintén nem pénztárca kímélő, viszont a tömegközlekedés sem sorolható az olcsóságok közé. A gyümölcs is elég drága, és persze a márkáknak és a puccos éttermeknek itt is ugyanúgy megvan az ára, mint bárhol másutt a világban. Viszont azért lehet itt olcsón is vásárolni, méghozzá nem is rossz dolgokat, csak tudni kell, hogy hol keresse az ember :) És itt jönnek  a képbe a 100 yenes boltok, amik nekem, mint ösztöndíjjal itt tanuló diáknak, akit nem vet fel a pénz, igazi megváltás, hiszen a vásárlás öröméről nekem sem kell lemondanom :) A 100 yenes boltokban TÉNYLEG minden 100 yen (egész pontosan 108 yen, mert a 8 yen az adó). Ha valami esetleg mégis többe kerülne, azt alaposan feltüntetik, de az eladásra kínált portéka 95%-ban a 100 yenes kategóriába tartozik. Az otthoni 100 forintosoktól ebben máris nagyban különbözik. A másik hatalmas különbség a minőség! Itt tényleg jó, használható és nem gagyi dolgokat kap az ember a pénzéért. És a választék nem is elenyésző, úgyhogy kedvünkre lehet válogatni. Van itt minden, nasik, tészták, ételalapanyagok, instant tészták, csokik, üdítők, vitaminok, konyhai és fürdőszobai kiegészítők, papír-írószer, kozmetikum, körmös dolgok, játékok, némi ruházati cikk és még sorolhatnám. Na és hogy én miket is vettem eddig ott? Valószínűleg nem lesz teljes a lista, úgyhogy a teljesség igénye nélkül nézzük miket találtam a 100 yenes gyűjteményemben: 

2015. febr. 8.

Éjszaka az állomáson

Sziasztok!

Az időrendet kicsit felborítva, egy rövid kis beszámoló következik a tegnap éjszakámról, ami igen érdekesre sikeredett xD

Takával és az egyik barátnőjével, valamint szintén az ő külföldi párjával mentünk egy szórakozóhelyre, mert Daniel (a külföldi pár) egyik haverja azon a helyen DJ.
Jól éreztük magunkat, jó volt a zene, volt korlátlan fogyasztású csoki fondü eperrel, banánnal, kiwivel, na meg töménytelen mennyiségű chips. Iszogattunk is mellé, jó hangulatban telt az este, az utolsó vonattal indultam haza. (Kb négyen kérdezték csak meg az este alatt, hogy félvér vagyok-e, amin már meg sem lepődöm, mert sűrűn előfordul, pedig én nem látok magamon ázsiai vonásokat ^^")
Viszont már elég fáradt voltam és a kellemes ringatózástól könnyedén elaludtam a vonaton, (na meg a többi alvó utas látványa is eléggé álmosító volt) ami sokszor megesik, viszont így még sosem jártam. Nem ébredtem fel Sakadonál, ahol át kell szállnom egy másik vonatra! (シ;゚Д゚)シ
Mivel az utolsó vonat volt, így visszajönni már nem tudtam, ráadásul a net is lefogyott a telómról, na meg le is merült hamarosan a telefonom is, így még írni se tudtam senkinek, hogy nyakig ülök a kaksiban. Nem volt elég pénzem taxival sem hazajönni, így kénytelen voltam az első, reggel 5-kor induló vonatot az állomáson megvárni... x'D

2015. febr. 5.

Ashikage - Illumination

Sziasztok! 。◕‿◕。

Szélsebesen haladunk 2015 felé!

Tehát ott maradt abba a történet fonala, hogy búcsút vettem Shibuyán Esztitől és mentem Takához.
Már elég későre járt mire hazaértünk, így arra a napra már nem is maradt semmi, másnap pedig hosszan lustálkodtunk. Délután pedig autóba pattantunk és  Ashikaga felé vettük az irányt.
Taka szülei elszerettek volna Ashikagébe, mert ott van Japán legszebbnek megszavazott illumination-je. Nagyjából egy órás kocsikázásra volt, útközben a gyönyörű naplementét csodáltuk *-*
 

2015. febr. 4.

Első találkozás Esztivel :)

Sziasztok!

Rettenetes elmaradásom következő pótlása következik ᕙ(⇀‸↼‶)ᕗ
Ideje lennem legalább már átlépni 2015-be, úgyhogy itt az utolsó előtti bejegyzés a múlt évből!

Mielőtt rátérnék a címhez hű témára, először is had mutassam be az új telómat:

Sony Xperica C3, hófehér színben *-*
Otthon elvileg (még?) nincs forgalomban. Az előző telóm már megfáradt kissé és itt amúgy sem tudtam használni, így mindenképpen kellett vennem egy újat. A választékot igencsak leszűkítette az, hogy olyat szerettem volna venni, amit majd otthon is tudok használni és az ára is megfizethető. Sajnos a japán telefonok többsége külföldön nem használható, mert más frekvenciát használ és ez az Iphonera is vonatkozik, ami ráadásul sim-lockos is és azt csak okostelón hajlandó a szolgáltató feloldani. Így hiába kaptam ajándékba egyet, sajnos telefonálási funkciókat nem tud betölteni, úgyhogy most a már jól megszolgált Ipodom helyére lépett és zenét hallgatok rajta, na meg kiváló kanji szótár is egyben ^^
De őszintén szólva cseppet sem bánom, hogy újra androidot használok, mert sokkal jobban szeretem, a hibái ellenére is :)
Nem egy pici készülék és ráment egy havi ösztöndíjamnak a fele, de nagyon szeretem ❤