2015. ápr. 30.

Nikko

Sziasztok!

Újra itt, a rettenetes bejegyzés elmaradás súlya alatt vergődve. Ennek több oka is van. Mind a sok esemény, amiről írni szeretnék, mind az időhiány, valamint az a szomorú tény, hogy a laptopomat annyira sikerült megtelíteni, hogy jelenleg 122 MB szabad hely van a gépemen, ami igen csekély. Ennek következtében a képeket már nem tudom leszedni a fényképezőmről, valamint a gépem időnkénti böngésző összeomlással tiltakozik a kevés hely ellen. Ezt a problémát orvosolandó tervezek egy új külső vinyót venni, ugyanis az előző meghalt, bár az is full teli volt már, így 500 GB dorama, zene és egyéb dolgoknak mondhattam könnyes búcsút... De már kinézve az új kütyü, a BigCamerában tervezem megvenni pénteken. Igaz költséghatékonyan választottam, remélem nem fürdök majd be vele ^^"

Ennek a bejegyzésnek azonban a témája nem a kifogásaim és a problémáim, hanem egy újabb csodás kaland, ami egy márciusi napon esett meg. (Igen, március! Csak másfél havi elmaradásom van, ez még nem is nevezhető elmaradásnak, csak egészen parányi aktualitás vesztésnek!)
Tehát egy szép márciusi napon felkerekedtünk Takával és Nikko felé vettük az irányt. Tokyotól egy kis utazásnyira egy hegyekkel ölelt gyönyörű városkába érkeztünk meg. Nikko nevezetességei között rengeteg történelmi helyszín is szerepel, valamint olyan hely, ami a Világörökség része.

2015. ápr. 29.

Vicces esetek Japánban, avagy hazzasságkötés, téves apuka és 300.000 yen

Sziasztok!

Egy rendhagyó bejegyzés következik most, de ígérem, igyekszem pótolni az elmaradásaimat ^^"

Mától egy hét szünetünk van, ugyanis itt a Golden Week. Ma van a hajdani Showa császár születésnapja, így a mai nappal kezdődik ez az egy hetes szünet, amikor a japánok nagy része elutazik  valahova. Persze ilyenkor a legdrágább minden, úgyhogy mi semmi nagy dolgot nem terveztünk, majd utána :D

Tegnap még volt tanítás és kedvenc tanárnőm olyat sztorikat mesélt, pazar előadásmódban, hogy gurult az osztály a nevetéstől. Simán jobb volt, mint egy stand-up comedy ^^

A japán házasság kötési rendszer nem túl bonyolult, mint azt tegnap megtudhattuk. Csak a városházára be kell vinni a kitöltött papírokat és hivatalosan már házastársak is lettek a kérvényezők. Sőt, nem is kötelező személyesen bevinni, ha elfoglaltak az esküvő szervezéssel, akkor akár anyuka, vagy egy barát is beviheti. Na mi ezen igencsak meglepődtünk, nálunk ugyebár meg kell jelenni személyesen. Itt mivel viszont nem, előfordul időnként olyan házassági "bűnözés", hogy az illető nem is tud róla, hogy házas, mert a tudtán kívül történt a dolog. Japánban általában az embereknek nincs saját példányuk az anyakönyvi kivonatukból, viszont amikor mégis szükség lesz rá és kikérni az illető, szembesül vele, hogy ő már bizony házas xD Több ilyen eset is előfordult Japánban :D
Yamapi drágám rettegj, holnap van egy utam a városházára :D

A másik meghökkentő dolog pedig a gyerek kérdéssel kapcsolatos.

2015. ápr. 12.

Ghibli kiállításon jártunk~

Sziasztok!

Még márciusban ellátogattunk Ancsival egy Ghibli kiállításra. Koyama tanárnőtől kaptuk a tippet, az egyik órára hozta magával az itt is látható (nem tavalyi) szórólapot.
Rögtön megtetszett az ötlet, így egyből el is döntöttük, hogy elmegyünk megnézni.
Az eredeti terv az volt, hogy akkor összekötjük az utunkat a Mitakában található Ghibli Múzeummal is, csakhogy arra nem számítottunk, hogy oda nagyjából 1,5-2 hónappal előtte meg kell venni a jegyet, amit előzetesen neten vagy a Lawsonban lehet beszerezni. Mikor neten akartuk ezt lebonyolítani döbbentünk rá a dologra, így maradt csak a kiállítás, de utólag nem is bántuk, mert így is eltöltöttünk ott egy egész napot.
Csak egy időszakos kiállítás volt, nekünk a végén sikerült végül eljutni. Az Edo-Tokyo Open-air Architectural Museum adott otthon a kiállításnak.
Sajnos bent tilos volt a fotózás, így arról nincsenek képeim, ezt a kettőt itt alább a netről sikerült beszerezni. Főként amúgy rajzok voltak kiállítva a Ghibli rajzfilmekből, de olyan gyönyörűen megrajzolva, hogy volt, amelyikről elhittem volna, hogy fénykép. Eszméletlen volt.
A kedvencünk mégis a képeken is látható onsen a Chihiroból. Hatalmas volt és hihetetlen aprólékossággal volt megépítve a makett, legszívesebben fogtuk volna és uzsgyi! Bár ez már a méreteiből adódóan is lehetetlen vállalkozás lett volna :D

2015. ápr. 2.

Orvosi vizsgálat japán módra és betekintés a tantárgyfelvételbe

Sziasztok!

Most egy kis kitérőt teszek a kirándulásos beszámolóktól és a ma délelőtt történt orvosi vizsgálatunkról mesélek kicsit, mert hogy itt ez is merőben más, mint otthon.
Kezdjük ott, hogy otthon az egyetemen nincs is orvosi vizsgálat. Ellenben itt minden év elején van.
A sulihoz jön az orvosi osztag a felszerelésivel és mindenféle eszközökkel együtt.
A lányoknak reggel 9 órakor, a fiúknak fél 10-kor kellett megjelenni a helyszínen.
Először is mindenki kap egy kék fóliát, ami két kitöltendő papírt és egy kis zacsit, benne meghosszabbított fülpiszkálóra emlékeztető valamivel, erre később térek ki. A két papír kitöltésekor olyan alapvető adatokat kérnek csak, mint név, diákszám, születési dátum és nem. A továbbiakban ők folytatják a töltögetést, minden állomásnál rákerül egy újabb adat az egészségi állapotunkról.
Elsőként a tüdőröntgen van, ami remek lenne, ha egy éven belül nekünk ez már nem a 3. lett volna. Kellett egy otthon, amit a többi egyéb papírral együtt ki kellett küldeni az ösztöndíjhoz. Aztán mikor megjöttünk csak nekünk, külföldi diákoknak is rendeztek egy ilyen orvosi vizsgálatot, majd fél évvel később ma a harmadik. 

2015. ápr. 1.

Onsenezés Hakonéban~

Sziasztok!

Itt a megígért folytatás és ezúttal már tényleg a Hakonéban tett kis kirándulásunkról lesz szó :)

Délelőtt indultunk a Limited Express Romancecar elnevezésű vonattal. Ezúttal is gyönyörű tájakon robogott át velünk a vonat, nagyjából 2 óra alatt meg is érkeztünk Hakonéba, az onsenekről híres városkába.


Nem így tervezett nap

Sziasztok!

Vége a márciusnak és én még csak a hónap elején történtek beszámolójánál tartok. Mentségemre legyen szólva, rendesen kihasználjuk a szünetet és sokat megyünk erre-arra, így nincs időm írni, amiről lehetne pedig egyre csak gyűlik. Ez persze jó, így nem is panasznak szánom, csak helyzetvázolás volt :)
Még van egy hetünk hátra a szünetből, amiből időnként azért az iskola is elbitorol pár napot. Vagy egy újabb unalmas konferencia, vagy holnap orvosi vizsgálat, már megint. Gondolom ez minden félévben van, mert előzőben is volt. Ha ennyi idő alatt tüdőbajos lettem, akkor az holnap kiderül. Arra is kíváncsi leszek, hogy megint 3 centivel kevesebbet mérnek-e, mint otthon voltam :D Nem mintha nem örülnék, ha vesztettem volna a magasságomból, de erre egyenlőre kevés esélyt látok, majd egy 30 év múlva már valószínűbb lesz.