Vegyes felvágott

Sziasztok!

Végre itt a péntek, már nagyon vártuk mindannyian, mert ez a hét is úgy telt el, hogy alig volt egy szusszanásnyi időm se. Ebben a legrosszabb az, hogy nincs időm beszélni azokkal, akikkel szeretnék. Ráadásnak ott az időeltolódás is... Amikor lenne egy kis szabadidőm tuti, hogy épp mindenki alszik a világ másik felén ^^

A másik pedig, hogy Takával sincs időm találkozni ;__;

A chibai hétvége után kezdődtek el a tokyoi óráink. Az utazgatással elég sok idő elmegy és elég későn szoktunk hazaesni, főleg ha még boltba is kell menni hazafelé. Az órák egész érdekesek, bár az még a jövő rejtélye, hogy angolul miként fogok egy 4-5 oldalas esszét írni japán irodalmi témában ^^

Ezen a héten jött az egyetemünkre a cseh miniszterelnök, így megint meg kellett jelennünk a kosztümünkben és bájos mosoly keretében a cseh zászlót lengetve üdvözölni az uraságot. Majd egy hosszú előadást végigülni, amin mi Ancsival sikeresen bealudtunk. De szerencsére ez itt normális :D Ma az egyik óránkon egy japán srác még horkolt is, amíg fel nem riadt a saját maga keltette zajra xD Persze mi meg pukkadtunk a nevetéstől :D

Amúgy amióta itt vagyunk többet volt majdnem rajtam kosztüm, mint egész eddigi Földi pályafutásom alatt. Mindennek rendezvényt, ceremóniát, előadást kell tartani és feszíteni puccba vágva, mint pók a lucernásban.

Múlt hét előtti héten is, az egyetlen délutánunkra, ami szabad lett volna még kivételesen, a csütörtökire jól beraktak nekünk egy újabb popsinyaló eseményt, mert küldött az egyetemere két tanárt a drága kormányunk. Igaz, hogy a japánok egyet kértek, de kaptak kettőt is!

A két új magyar tanár a tokyoi kampuszon tanít, így gyanítjuk, hogy következő félében megint kapunk oda kötelező órákat.

Egy csodálatos hétvége Chibában

Sziasztok!

Holnaptól újra suli, sajnos véget ért ez a rövid kis szünet. De a mai napot még kihasználom, hogy írjak egy újabb beszámolót a chibai kalandjaimról.

Egy hosszabbacska bejegyzésnek nézünk eléb, úgyhogy nasit készíts! :)

Még október végén az egyetem elvitt minket Chibába, egész pontosan a Kamogawa városában lévő kampuszra, a Josai International Universityre. Rettenetesen korán, reggel 4-kor kellett kelni, ugyanis elég hosszú az út. Mindenki elég kókadt volt, de gyönyörű volt útközben a kilátás, így abban gyönyörködtünk és kaptunk az útra nassolni valót is. Mondjuk még mindig nem értem azt a nagy hájpot ami övezi az Oreot, egy teljesen átlagos keksz. A Győri Édes szerintem bármikor simán veri ^^

Fehér tigrist láttam!

Sziasztok!

Rettenetesen elvagyok maradva, de mostanában egy lélegzetvételnyi időnk nem volt.  Mikor végre lett végre egy szabad délutánunk, az egyemen egy nappal előtte szólt, hogy dolog van. Kis se láttunk az utóbbi időben a teendőkből, de most végre van pár szabad napunk, úgyhogy lehet pihenni és behozni az elmaradásokat tanulás terén is ^^

Kihasználva a szünetet itt is a következő beszámoló arról, amikor Takával a Soubu Doubutukouen nevezetű állatkert-vidámpark keverékbe mentünk.

Az állatkert Taka városától nem messze van, így rám megint hosszabb vonatozás várt, de ott voltam időben és elindultunk felfedezni az állatkertet :) 

Nagyon szeretem az állatokat, úgyhogy már csak ezért is izgatottan vártam a napot, ráadásul egy állatkert és egy vidámpark fúziója a hely, így alig vártam, hogy végre megint hullámvasutazhassak *o* Végül az időhiányában kimaradt, mert annyira elvoltunk az állatokkal, hogy észre sem vettük hogy elment a nap. De nem bántam, mert fantasztikusan éreztem magam! Rengeteg édes és gyönyörű állatot láttunk, a legtöbbet legszívesebben hazahoztam volna *w* Mindig mondtam is, hogy "Szeretnék egy ilyet is tartani *O*" A végére már mielőtt mondhattam volna, Taka már magától mondta "Szeretnél egy ilyen állatot is!" xD