2014. dec. 30.

Karácsonyosdi~

Sziasztok! :)

 Az idei karácsonyom volt az eddigi legrendhagyóbb és a legkevésbé karácsonyos karácsonyom. Azt leszámítva is, hogy ez volt az első alkalom, hogy a családomtól külön töltöttem ezt az ünnepet, sok különbséget szolgáltatott egy idegen, ráadásul nem is keresztény országban töltött karácsony.
Itt Japánban a karácsony inkább amolyan második Valentin-nap féleség számba megy, a párok együtt elmennek valahova és közösen, romantikusan ünnepelnek. Akinek pedig nincs párja vagy a barátaival ünnepel vagy a TV előtt tömi magába a karácsonyi tortát, mert hogy itt ilyen is van. Tejszínhabos-epres piskóta torta.
Ha már átvették a nyugattól az ünneplést, még ha meg is reformálták, akkor már a karácsonyi hangulatot idéző kellékek sem maradhatnak el, ergo minden karácsonyi fényárban úszik és lépten-nyomon karácsonyfákba ütközhetünk meg Mikulásokba. Na és a karácsonyi zenéket sem felejtik el zengeni az üzletek. Szóval a karácsonyi hangulatom meg is volt, egészen karácsony napjáig, amikor is kénytelen voltam realizálni, hogy itt ez a nap olyan, mint a többi. Felkeltünk reggel és szépen bementünk az óráinkra. A különbség csak annyi volt, hogy az ebédszünetünkben tartottak nekünk a koli nappali/étkező részében egy kis karácsonyi eszem-iszomot, majd a nap további részében még óráink voltak. 

2014. dec. 23.

Hegyet másztunk

Sziasztok!

Szokásos elmaradás pótló bejegyzés következik ^^

Még november elején kerekedtünk fel, hogy elmenjünk a Takao nevű hegyre megcsodálni az őszi levélsárgulást. Japánban ősszel előszeretettel mennek el megnézni a kouyo-nak nevezett jelenséget, vagyis a gyönyörű pirosba és sárgába borult leveleket. Ezt pedig momiji-nek hívják.
Taka  szervezte a programot, amire végül a tervezettnél kevesebben tudtak eljönni, de a kis csapatunkkal így is nagyon jól éreztük magunkat :)

Termesztésen rögtön kalandosan sikerült a kezdés. Ancsival és Lível ugyanis sikerült eltolnunk valamit, így majdnem egy órás késéssel sikerült megérkezni a találkozó helyszínére. Mivel akkor még egyikünk sem rendelkezett kommunikációra is alkalmas telekommunikációs készülékkel, szólni sem tudtunk Takának, hogy bocsesz, iparkodunk ^^"

Megérkezve rögtön neki is vágtunk a magaslatnak. Több lehetőségközül mi a legkönnyebb utat választottuk rendkívül sportosan. A hideg ellenére még így is rendesen megizzadtunk mire felküzdöttük magunkat, útközben többször is tartottunk pihenőt és néhány ruhadarabunktól is megváltunk. Elég könnyen vettem volna az akadályt, csak a gyenge tüdőm miatt volt időnként kicsit nehézkes a túra. De azért így is biztosra vettem, hogy másnap köszönthetem az izomlázat, de végül mégsem, aminek kifejezetten örültem, ezek szerint mégsem vagyok annyira tunya, mint gondoltam ^^

2014. dec. 10.

Komasai \(^o^)/

Sziasztok!


Lassan már szokásossá válik, hogy azzal kezdem a bejegyzéseimet, hogy nem volt időm írni, ezért az elmaradás ^^ És ugyan már december eleje van, úgyhogy a hosszú hiátus után most visszaugrunk egészen november legelejére (ez így leírva szörnyen hangzik, hát hogy telhet ilyen gyorsan az idő!?)
Készül a plakát, Ágival alkottuk :)
Ezek a lámpionok
már jó pár nappal előbb jelezték,
itt bizony készül valami :)
A kultúra napja Japánban november 3, mivel hogy ekkor született a hajdani Meiji császár és ennek alkalmából országszerte bunkasai, vagyis kultúra ünnep nevezetű eseményeket tartanak. Ebből mi sem maradunk ki, 3 napos iskolai fesztivál volt az egyetemen, aminek mi is aktív résztvevői voltunk.