suli

Yo!

Hogy vagytok? Én túl vagyok a suli első hetén :)
Kedden volt az első tanítási nap a hétfői ünnepnap miatt.
Az osztályfőnökünkkel, Nakashima-sensei-el voltunk. Minden hétfőn és kedden vele lesznek óráink. A többi napon pedig más tanárokkal.
Szerda az Saitou-sensei. Ő a kedvenc tanárnőm ^^ Nagyon kedves, és YamaPi fan :D
Csütörtök Hirakawa-sensei. Ő az egyetlen férfi tanárunk ^^
Péntek pedig Fukushima-sensei.
Mindegyik tanár nagyon kedves, az órák jó hangulatban teltnek :)
Az osztálytársaim is mind kedvesek :) Időközben érkezett még 3 diák, két koreai srác, és egy orosz csajszi, így most a létszám 14 fő, azt hiszem ^^
Az összetétel: kína, korea, 1 svéd, 1 orosz és én :D
Pár kép az osztályteremről:
Kezdetnek a hiraganákat ismételtük át, amit azért untam kicsit ^^ De a többi részt élveztem :D Eddig mondjuk leginkább olyanokat tanultunk, amiket már tudok, de végül is még az elején vagyunk, majd jönnek a nehezebb részek is :) És egy kis ismétlés sem árt :) Na meg vannak dolgok, amik most jobban elmélyültek azért ^^
Egy nap 4 óránk van. 50 percesek az órák 10 perces szünetekkel.
Reggel 9kor kezdődik az első órám, és 1kor végzek.
A suliba az út elég sok idő. Reggel a 7.25kor induló vonattal megyek Houya-ból, mert hogy ott lakom ^^ Houya-ból átmegyek Ikebukuro-ba. Na ezen a vonaton vannak a legtöbben. Én ennyi embert még nem láttam. O_O És felpréselik magukat a vonatra. Sokaknak nincs is lehetősége a kapaszkodásra, de nincs is rá szükség, mert egyszerűen nem lehet elesni, ugyan is minden szögből tart a tömeg xD És mivel rendszerint megfagyok reggelente, ez jó szokott lenni, mert nem fázik az ember a vonaton :D Mondjuk ez szép és jó, de nem akarok belegondolni, hogy mi lesz nyáron xD
Térjünk inkább vissza sztem az útra :D Tehát, miután megérkeztem Ikebukuroba, az embertömeggel lesodródom a vonatról, és átnyargalok kb 5perc alatt a következő vonatomhoz, amivel Akihabara-ba megyek. Azt tudni kell, hogy hatalmasok az állomások, és még elképesztő embertömeg nélkül se könnyű megtalálni a saját vonatodat, ha nem tudod, hogy merre is keresd. Szerencsére Ayaka leírta nekem, hogy melyik vonatlat keressem, így könnyebb dolgom volt. Mert hogy egy állomásról több vonalnak is mennek vonatai, ráadásul rengeteg irányba O_O Így, még a vonal ismeretével is jön a következő feladat, a helyes irányba menő vonat fellelése :D Szerencsésen sikerült az a művelet is eddig minden lakalommal :D Mondjuk ez számomra elég hihetetlen xD
Miután megérkeztem Akihabara-ba, már csak egyszer kell átszállnom, arra a vonatra amelyik Ryougoku felé megy, ugyan is ott a sulim :) Ez szerencsére már csak 2 megálló, szóval kb 5 perc, és nem 20-25, mint a másik kettő :)
Az utazás úgy működik, hogy nekem egy Pasmo nevű kártyám van, amire az ember tölt legkevesebb 1000yen-t, és addig utazgat vele, amíg az le nem fogy. Ezután kénytelen újból feltölteni, ha szándékozik megint utazni. Persze többet is rá lehet tölteni, de ez a minimum. Ellenőrök nincsenek,csak kapuk. Sok kapu egymás mellett, amin érzékelő van, amihez ha az ember hozzáérinti a kártyáját kinyílik, és szabad az út, hogy megkeresse a maga vonatát. Ez a rendszer így elég gyors, az emberek csak mennek, oda nyomják a táskájukat, pénztárcájuk, mert hogy ezeken keresztül is érzékel a gép. Ha megérkezett ez ember a célállomásra, ugyan ez megint megtörténik. Így a gép érzékeli, hogy mennyit utazott a páciens, és levonja a díjat, valamint ki is jelzi, hogy mennyi a még felhasználható összeg a kártyán, vagy ha épp kevés, akkor nem enged ki. Ilyenkor az ember a kapuk közelében lévő gépeknél feltölti kb fél perc alatt a kártyáját, és már szabad is az út :)

Az állomásról 10perc sétával elérek a suliba. Még 10-15 percem szokott lenni az óra kezdetéig.
Képek az osztályteremről:

Na és a WC :D otthon nem, de itt azok a bizonyos hírhedt WCk vannak, felszerelve egy gombos panellel, valamint fűtött ülőkével xD


És ezzel most be is fejezem az írást, mert megyek készülődni, ugyan is hamarosan indulunk AKANISHI JIN koncertre *______* ♥
És mennyiért? Nem akartam elhinni, de 1500, azaz ezerötszáz yen-ért hozzá jutottam a jegyhez *-* Ez vissza nem térő alkalom, ennyiért soha az életben nem fogok eljutni, szóval a spórolási ellenére se tudtam neki ellenállni *-* Nem tudom elhinni, hogy hamarosan láthatoooooom *-*
YamaPi koncertre miért nem tudok szerezni 20.000 yen alatt? T____T
Na de most ennek azért nagy örülés van :D Tegnap, mikor mondta a vonatállomáson, hogy ha szeretnék holnap (azaz ugye ma :D ) mehetünk Jin koncertre 1500yenért, ott ugráltam XD nem néztek furcsán :D
Itt egy vidi is, az egyik kedvenc számom Jin-tól, a Lovejuice. Tessék végignézni ;)

Mindenkinek szép napot! Még csak reggel 8, itt a hétvége, pihenjetek sokat ;) És hallgassatok sok Jin-t :D

chuu~

Neko caffe

Hiiii~

Hogy vagytok? :) Itt elég hideg volt tegnap >.< " Ma már kicsit jobb idő volt, de még nem az igazi ^^ Viszont a tegnapi vacsi curry volt rizzsel, és nyammmm~~~ *-* Most ettem először, de isteni finom *-* Ha tehetitek, kóstoljátok meg ;)


Hétfőn még nem volt suli, mert ünnepnap volt. A Nagykorúvá válás ünnepe. Japánba 20 évesen lesz vki nagykorú, és ezt ünnepelték. Az ünneltek gyönyörű kimonokat viselnek *-*
Az ünnepről infokat erről a blogról szedtem: link

Az ünnep eredete: 1946 november 22-én volt az első fiatalokat ünneplő összejövetel Saitama (szaitama) prefektúrában, olyan indíttatásból, hogy vígasztalja, buzdítsa, erőt adjon a felnőtté vált és saját lábukon megállni kényszerülő fiatalokat a háborús évek után egy vidámabb, jobb jövő megteremtéséhez. Az ünnepség az egész országban szétterjedt.

Mikor ünneplik? 1948-ban hoztak egy rendeletet, hogy a következő évtől kezdve a nagykorúvá válás ünnepét január 15-én ünneplik országszerte. 2000-ben módosították ezt a napot, és azóta január második hétfőjén van az ünnep, a „happy monday” módosításokból kifolyólag (egy pár ünnepnapot, amiket lehetett, átraktak hétfőre, hogy így hosszú hétvégéjük legyen). A ceremóniát magát viszont az előtte való vasárnap szokták tartani.

Hétfőn Ikebukuro-ba mentünk egy neko caffe-ba (macska kávézó) , és útközben mi is láttunk pár kimonós leányzót :)



És egy vidi is: (bénaságomban először oldalt tartottam a gépet, gomen ^^)

És akkor a neko cafe :) Neko = macska
Mivel a japán házak többsége elég picike, nem igazán tartanak állatot. Viszont nagyon szeretik őket, és ez a hely lehetőséget ad arra, hogy cicák közt töltse az ember a szabadidejét, miközben mangát (japán képregény) olvashat, netezhet, társasozhat a barátokkal, és szürcsölheti az innivalóját. Na meg persze cicázhat. :) Vannak cica játékok is erre a célra.
A cicusok szemmel láthatólag jól elvannak. Amelyiknek kedve tartja elvonul aludni, de ha ehhez még simizés is társul, azt élvezik :) Végül is cicák :D

A kávézónak volt egy kis előszobája, ahol a cipőt papucsra kell cserélni. A cipőt kis szekrénykékbe lehet berakni. Majd ha megvolt a csere, belehet lépni magába a nevezzünk inkább nagy szobának részbe. Itt egy kedves hölgy fogadott, elmondta a tudnivalókat és kaptunk egy kártyát az érkezésünk időpontjával. Ezek után jöhet a cicázás :) Van egy külön füzet, amiben a cicák vannak benne névvel, fényképekkel, leírással :)
Kb 10 cica volt. Van ahol ennél több is van.


Édesebbnél édesebb macsekok voltak *-* És volt egy olyan hatalmas macska is, hogy én akkorát még nem láttam *-*
Bő 40perc cicázás után jenga-ztunk.


Nagyon élvezetes volt :D Sikerült hatalmasra felépíteni, sok rizikós pillanat volt, és végül nekem sikerült összedönteni xD

Majd még cicáztunk egy kicsit, és mentünk.
Szétnéztünk még Ikebukuro-ban, majd haza felé vettük az irány. Épp az állomás felé tartottunk, amikor megláttunk egy nagy tömeget, és a tömeg belsejéből zene, na meg nevetés hallatszott. Oda mentünk mi is megnézni, mi is történik ott.
Hát a látvány igen váratlan, kicsit sokkoló, de mindenképpen vicces volt xD
Pár srác lánynak öltözve, japán lányegyüttesek dalaira a hozzájuk tartozó koreográfiát táncolták XD
Mint kiderült, egy híres és igen erős iskolába járnak, szóval szorult beléjük értelem, mielőtt vki elhamarkodott következtetést vonna le ^^
Sok embernek okoztak a produkciójukkal vidám perceket, miközben ők is jól érezték magukat, szóval sztem teljesen rendjén van a dolog :) Egy kis bolondság kell, ne? :) Én rengeteget nevettem nekik :D


És egy vidi is:

Ennyi voltam mára :)
Holnap igyekszem az iskoláról is beszámolni :)

chuu~

Sanrio Puroland

Yo!

Szombaton Ayaka, Takeshi, Chiharu és én elmentünk a Sanrio Puroland-be. Hogy mi is az? Hello Kittyről már biztos mindenki hallott. Na hát Kitty-chan a Sanrio cég leghíresebb figurája, de nincs ám egyedül, sok barátja van :) És nekik készült az a szórakoztató központ, vagy minek is nevezzem, ahol voltunk.
Délután 2 körül értünk oda.Hatalmas épület volt O_O Nekem nagyon tetszett, már kívülről is, főleg azzal a hatalmas szivárvánnyal egyből belopta magát a szívembe :)
Majd gyors bejutás után következett az igazán izgi rész, mert hogy az impozáns épület sok szórakozási lehetőséggel várja a látogatókat.
A belseje is egészen elképesztő. Természetesen a kawaii faktor eszméletlen magasságokat súrol >.<
Épp egy zenés előadásra csöppentünk be. Nagyon aranyos volt :D Leginkább a gyerekekre van kiélezve ugye a dolog, de a felnőttek is nagyon élvezték :)
Egy video a végéről:

A műsor végeztével neki indultunk, hogy körbe nézzünk.
Rengeteg látnivaló volt. Mindenféle gyárak mesés megvalósítása, mint pl hogyan készül a cukorka :) És egy emeleten játékgépek hada várta az embert.


Hagyományos japán harang, hogy szerencséd legyen Kitty-chan kiadásban:
Étterem része is van, ahol az ételek a Sanrio figuráinak képét, formáját viselik ^^ Kawaii :D
Nyalánkság is van, ez egy kis fagyi volt My Melody formájú kis kerámia bögrécskében, ami aztán a tied maradt :)

Hamarosan megint kezdődött egy műsor, amit megnéztünk. :) Ez aznapra az utolsó műsorszám volt, már eléggé a vége fele járt a délután.
Ebben a műsorban elköszöntek a szereplők, Kitty-chan leereszkedett az égből, majd hatalmas felvonulás, lánykák karikában a magasban légtornász trükköket csináltak, nagy parádé volt :D
A műsor végeztével természetesen még nem zárt a Sanrio mókatára, továbbra is lehetett nézelődni.
Hátra volt nekünk még pl Kitty háza:

Megcsodálhattuk a fürdőszobájától kezdve a nappaliján át a fürdőszobájáig minden helységet. Az ágyán a gyerekek ugrálhattak, a TVjén nézhették a meséket.
Mivel azért a mi Kitty-chanunkban japán vatta dagadozik, egy kis kulturális része is van a házikójának. Pofás kis háza van, de nekem a sok mindene közül még is csak ez tetszett a legjobban^^
Végül, ha végig nézted a házat, a kijáratnál le is fényképezkedhettél a ház lakójával, Kitty-channal :)
Nagyon aranyos volt, lelkesen markolászta az ember kezét, mat jóóól megölelgetett :)

Hamarosan a gyerekek megtáncoltatása következett egy kedves csaj vezetésével, amibe természetesen a figurák is beszálltak. Ezzel összecsődítették a népet, hogy aztán következhessen a figurákkal való fényképezkedés.
A Sanrio család népes tagjai közül a kedvenceimmel fényképezkedtünk ^^
Shirosa és Kurosa *-*
Még sétálgattunk egy kicsit bent, nézelődtünk az óriási választékkal büszkélkedhető bolt részlegen, és jó japán szokás szerint purikura készítéssel koronáztuk meg a napot :)

Ezzel véget is ért a látogatásunk Sanrio Puroland-ben :)
Kívülről megint csak le kellett fotóznom, mert kivilágítva nagyon gyönyörű volt *-* Az imádott szivárványom gyönyörű volt *-* ♥

A japánok imádnak mindent, ami kawaii, vagyis aranyos, és mivel a Kitty-család erősen ebbe a kategóriába tartozik, nagy népszerűségnek örvend :)
Fantasztikusan megcsinálták ezt a szórakoztató központot, rengeteg munka lehetett benne, de szerintem megérte, mert tele volt boldog arcokkal :)
Nagyon jól éreztem magam én is, örülök hogy ide is eljuthattam :)

A végére pedig egy hazafelé készült kép a Lawson nevű bolt hálózat egyik üzletéről, mert Massu úgy oda van érte :DNa meg hozzá egy vicces reklám a NEWS szereplésével :D

chuu~

kezdődik a suli

Hi Minnaaa~

Gomen, kicsit eltűntem ^^

Pénteken volt az első iskolai nap. Na még nem tanultunk, csak egy tudásszint felmérő teszt és eligazítás volt.
Reggel 9.50-re kellett ott lenni. Kicsit késett a vonat, de a híresztelésekkel ellentétben egy japán se vágta fel az ereit, és a vonat vezető sem vonult végig a vonaton, és kért bocsánatot, hogy késni merészelt kb 2 percet a vonat. -.-"
Az út elég hosszú, és 2x kell átszállnom. Szerencsére Ayaka elkísért, mert nélküle biztos nem találtam volna oda ^^ Felírta nekem, hol szállok le, honnan indul a következő vonat, szóval azt hiszem oda fogok találni ^^
A suli előtt az egyik sensei (tanár) várta az érkezőket, egy Manabi-s zászlócskával. Beirányított az épületbe, ott 3. emelet. Beléptem, és mivel 2-en vagyunk európaiak, és a másikunk fiú, gondolom könnyen kilogikázták, hogy én vagyok én, mert egyből "Claudia-san desuka?"
Bejelölték, hogy megjelentem, majd irány az osztályterem. Már elég sokan voltak bent.
Mikor elérkezett az idő egyből ki is osztották a tesztlapokat, és neki állhattunk kitölteni. Az eleje elég könnyű volt, na de aztán egyre jobban bekeményítettek. A végén már annyi ismeretlen kanji volt, hogy azt se tudtam mi a kérdés, nem hogy a válasz XD Így maradt az ecc pecc, kimehetsz :D
A teszt befejezése után egyesével volt szóbeli is. Nagyon kedves volt a tanárnő, és a beszélgetés is sikeres volt :) Majd mikor felálltam, és meglátta a táskámon YamaPi-t, ráfanolt a tanárnő is :D
Ezek után következett az ebéd idő. Egy sensei elkalauzolt bennünket a legközelebbi boltba, hogy ott beszerezhetjük a kajcsinkat, majd ott hagyott, hogy tessék egyedül visszatalálni XD
Miután kiválasztottam egy szimpi kaját, a svéd sráccal mentünk vissza. Hát nem bőbeszédű XD
Már vagy 3 perce sétálunk, mikor egy váratlan pillanatban odafordul, hogy "I am Joel" (azt hiszem Joel, vagy vmi nagyon hasonló ^^) És ennyi volt :D
Majd a sikeresen kiválasztott finom ebéd elfogyasztása után következhetett az eligazításos rész.
Bevonultak a tanárok. Köszöntés, majd minden tanárt egyesével bemutattak. Rengetegen vannak o_O Megtudtam jegyezni, hogy van egy Tada-sensei és egy Miura-sensei, a többieket még nem XD
Úgy ültünk, hogy egy helyen a koreaiak, egy helyen a kínaiak, majd mi a svéd sráccal egy padban Európát képviselve :) Névsorolvasás is megvolt.
Következtek a tudnivalók. Ez elég hosszan tartott. A koreaiknak és a kínaiaknak volt külön anyanyelvű tolmácsa, mi viszont egy japán sensei-t kaptunk, aki beszél angolul. Hát nem állítanám, hogy a helyzet magaslatán állt ^^ Amikor japánul mondták el a dolgokat, értettem. Viszont az ezt követő fordításból nem sokat XD De azért értelmes ábrázatot vágtam, és bólogattam, hogy persze, értem XD
A végére egy másik sensei, egy szintén nagyon kedves tanárnő tolmácsolt. Na neki azért jobban ment ^^ És ő is ráfanolt YamaPi-re XD
Fél 4 körül végeztünk. Ayaka már várt rám.
A sulim:

Mivel nagyon hideg volt, és Ayaka nagyon fázott, mondta hogy meghív vmire, üljünk be egy teázóba. Ott összetalálkoztunk azzal a sensei-el, aki először tolmácsolt angolul ^^ A tisztelet kört le is futották Ayakával, névjegykártya átadás, mi egyéb.
És isteni kakaót ittam *-* Nyammmi~ Valamint kaptam Ayakától sok sok YamaPi képet *-* Míg várt rám, egy manga kávézóba ült be, ahol volnt abból az AnAn magazinból ,amiben YamaPi benne van, és lefénymásolta nekem *o* Épp hogy csak nem kezdtem el örömtáncot járni a kávézó közepén :D Most a szobámat díszítik a képecskék *-*

Innen a közeli sumo csarnok felé vettük az irányt. Sajnos bemenni nem lehetett, mert nem volt nyitva, de kívülről azért megcsodáltuk. Elég hatalmas :)
A chanko nabe hagyományos sumo-s étel. Van szülinapján ettünk ilyet. Sztem fini ^^

Ezek után Ueno felé vettük az irányt. Itt van egy hatalmas utca, ahol végig vásárolni lehet. Spórolnom kell, így nem vettem semmit, de sok érdekes dolgot láttam.

Ayaka egy kimono-t is próbált a közelgő zongora eladásához, de végül túl sötétnek ítélte meg.
Még nézelődtünk egy kicsit, aztán beültünk enni egy katsudon-t. Ez marha husiból készült étel, rizzsel. Nagyon finom *-* Ha tehetitek, kóstoljátok meg ;)


Innen átmentünk Ginzába is, de csak nézelődni, mert bizony elég drága negyede Tokyo-nak ^^ Nagyon szép városrész szerintem.
Egy Kitty-chanos boltban ezt láttuk O_O Az egész bicikli swarovski kövekkel van kirakva O_O Ki vesz ilyet? XD Az biztos, hogy csak vki nagyon gazdag :P

Megint egy érdekes nap volt :) Minden nap jól telik, még akkor is amikor nem megyünk sehova :) De azért hiányoztok, nagyon! *-*

chuu~

karaoke

Hiii~

Itt most délután fél négy van, de még csak nem rég keltem fel, mert tegnap hosszúra nyúlt a nap^^
Van-sannak születésnapja lesz 6.-án, de mivel ma reggel visszautazott Hong Kongba, tegnap este tartottunk egy party-t neki :)
Ayaka délután haza érkezett, majd kicsivel később Takeshi is. Este fél8 körül megérkezett Mariko-san, Ayaka barátnője. Nagyon aranyos ^^ Majd nem sokkal később Van-san is megérkezett egy barátnőjével, aki már egy ideje Ausztráliában él. Ő is kedves volt nagyon :)
Következett a vacsi, ami megint csak fini volt ^^ Ettünk valami leves féleséget, amit leginkább az otthoni zöldségleveshez tudnék hasonlítani. Ehhez volt rizs is. Majd következett az okonomiyaki :D
Nagyon jó hangulatban telt az este. Közben Csabival és apával is Skype-oltam egy kicsit, amibe mindenki lelkesen beleintegetett :D
Majd Van-san megkapta a szülinapi ajándékát, aminek nagyon örült :) Volt benne egy kisebb nyuszi alakú táska is, aminek ha megnyomtuk a nóziját, lelkesen mondta, hogy I LOVE YOU :D Van-san: I love you too :D Majd beletett egy X Japan fényképet, megnyomta a nyuszi orrát, és mikor felhangzott, hogy I love you, hevesen simogatni kezdte a kedvencét XD


És én is kaptam vmit *-* Welcome in Japan ajándékot *-* ami nem volt más, mint a doraemon pizsi Kitty-chan-os kiadása *-* KAWAII o(*-*)o

Doraemon és Kitty-chan :D
Végül aztán egy hirtelen ötleten felbuzdulva elmentünk karaokezni. Ekkor már este 11 óra is elmúlt. Az utolsó vonattal mentünk Shinjuku-be. Mivel Takeshi másnap dolgozott, nem jött, és Mariko-santól is búcsút vettünk az átszállásnál, így 4-en mentünk.
Gyorsan találtunk is egy karaoke bárt. Bejelentkeztünk, majd megkaptuk a kis kártyánkat, amin a külön kis karaoke szobánk száma szerepelt. A másodikon volt. Egy kisebb szoba, benne kanapéval, asztallal és egy hatalmas TV-szerű géppel. Egy külön lévő kis hordozható érintőképernyős monitoron lehet böngészni a kedvenc dalok után.
Gyorsan kezdetét is vette az éneklés.
Van-san barátnője nem tudott sokáig maradni, így 3-an maradtunk.
Van-san többnyire Hyde-tól énekelt számokat, meg még Ayumi Hamasaki is többször felbukkant. Nálam YamaPi, News, KAT-TUN, Uepi, Arashi, Tegomasu és Nakashima Mika volt a felhozatal :)
Nagyon jól éreztem magam, és teljesen ledöbbentem, amikor szóltak, hogy véget ért a móka mára, mert záróra. Ez reggel 6 körül volt xD
Hát ezért aludtam megint ilyen sokáig ^^

Chuu~

harajuku to shibuya

Yo!

A tegnap igazán szuper volt :D
Délután Van-sannal elmentünk Harajuku-be és Shibuya-ba. Ezek Toyko városrészei.
Harajuku állomás:

Harajuku-ben kezdtünk, azon belül is abban az utcában, ami miatt leginkább híres Tokyo-nak ez a része.Lenyűgöző volt *-* Rengeteg ember amerre csak a szem ellát. Nagy a nyüzsi. De nem tolakodnak ám, és másznak át egymáson. Nem, nem.
az utca bejárata:

Először is egy olyan boltba mentünk be, ahol mindenféle Johnny's-os dolgot árultak *-* Voltak ott képek, plakátok, uchiwa-k, kitűzők, telefon díszek, kulcstartók, stb, szóval minden ami egy fan szemnek ingere *-* Vettem is egy YamaPi-s és egy Uepi-s képet *-* Na meg egy YamaPi-s telefon kütyüt :D De még visszatértek, ez csak a bemelegítés volt :D És ajándékot is fogok ott vásásrolni :P
Sajna nem lehetett fotózni, de mire szól Van, már elkattintottam pár képet ^^
A bolt egy KIS részlete:

Még szétnéztünk pár üzletben, de már nem vásároltam többet, mert azért tartalékolni kell ^^
Viszont mire az ember átjut az utca egyik végéből a másikba, az nem kevés idő, de nagyon érdekes. Emberek érdekesebbnél érdekesebb ruhákban. Otthon nagyon megnéznék őket, itt pedig természetes :) Sajnos lemerült a fényképezőm, így nem tudtam fotózni :(
Ami még érdekes volt, hogy az üzletek elé kiállnak emberkék, és kiabálják az aktuális akciókat, leárazásokat szócsövekkel vagy anélkül, esetleg dobogóra állva :D Az új év miatt most nagy akciók vannak, így van mit kiabálniuk :D
Rengeteg ember mászkált a fején nyuszifülekkel, mert 2011 a nyuszi éve ^^ Kawaii :)

Harajuku egyik utcája, gyönyörűen kivilágítva*-*

Elmentünk egy hatalmas üzletbe is, ahol a 3. emeleten csak Hello Kitty-s cumók voltak, na persze az alsó két emelten is csupa cuki dolgokat lehetett venni :D Itt beszereztem egy 2011-es Kitty-chanos kalendáriumot :) Über cukkencs :D Persze ez az üzlet is tömve volt, mint minden :)
Ezek után megint vonatra ültünk, és átmentünk Shibuya-ba.
Az első amit kiszúrtam, mikor kiléptem az állomásról, az a KAT-TUN órásplakát volt, na meg mellette a NYC *-* ♥
A következő az volt, hogy miközben a zebránál várakoztunk, a szemben lévő jobb oldali óriás kivetítőn Oguri Shun majszolt egy kis ropogtatni valót reklám gyanánt, a bal oldali óriás kivetítőn pedig Arashi ment *-* Sugoooi *-*
Persze több helyen is lehet találkozni plakátokkal, amin pl YamaPi van, és természetesen pózolni is kell velük :D

YamaPi legújabb filmjének, az Ashita no Joe-nak a plakátja, amit feltett szándékom megnézni majd a moziban ^^
itt pedig szívem csücsökje teát reklámoz *-*És persze Miura Haruma sem maradhatott ki *-*

Shibuya-ban is szétnéztünk pár üzletben, mert Van-san ajándékokat keresett. Voltunk pl egy Disney üzletben. Japánban nagy népszerűségnek örvend a Disney :) 3 emeletes volt a bolt, és mobiltól kezdve, a tükrökön át a plüssökig, kiegészítőkig, ruhákig és még sorolhatnám, minden volt. Elképesztő :D
Na meg az a pláza is elképesztő volt, aminek 109 a neve.
Mikor Van-san leakart fotózni, egy japán srác is beállt mellém peace-elni, de a haverjai gyorsan elrángatták, így végül lemaradt a képről xD
Hi Minna~ A mai nap igazán szuper volt :D Délután Van-sannal elmentünk Harajuku-be és Shibuya-ba. Harajuku-ben keztünk. Lenyűgöző volt *-* Rengeteg ember amerre csak a szem ellát. Nagy a nyüzsi. De nem tolakodnak ám, és másznak át egymáson. Először is egy olyan boltba mentünk be, ahol mindenféle Johnny's-os dolgot árultak *-* Voltak ott képek, plakátok, uchiwa-k, kitűzők, telefon díszek, kulcstartók, stb, szóval minden ami egy fan szemnek ingere *-* Vettem is egy YamaPi-s és egy Uepi-s képet *-* Na meg egy YamaPi-s telefon kütyüt :D De még visszatértek, ez csak a bemelegítés volt :D És ajándékot is fogok ott vásásrolni :P Sajna nem lehetett fotózni, de mire szól Van, már elkattintottam pár képet ^^ Még szétnéztünk pár üzletben, de már nem vásároltam többet, mert azért tartalékolni kell ^^ Viszont mire az ember átjut az utca egyik végéből a másikba, az nem kevés idő, de nagyon érdekes. Emberek érdekesebbnél érdekesebb ruhákban. Otthon nagyon megnéznék őket, itt pedig természetes :) Na tehát ez a pláza kolosszus is hihetetlen. Nem tudom pontosan hány emeletes, mi "csak" a 6.-ig mentünk fel. Minden emeleten ruhákat, táskákat, kiegészítőket árulnak, és úgy, mint Harajuku-ban, lánykák hangosan kiabálják az akciókat. Voltak köztük elég érdekesek is, akiket másmilyen sarokra is ki lehetett volna állítani :P De többségükben nagyon csinin néztek ki, bár az tény hogy extrémek voltak :) Az egész tömve emberrel. Engem biztos a bőség zavara kerülgetne, ha venni is akarnék ott vmit XD
A másik, hogy szomjan halni teljességgel lehetetlen,mert minden sarkon találsz italautomatákat, nem is akármilyen választékkal. Hideg és meleg teák, üdítők széles tárháza. És ugyan ez cigi automatákban is fellelhető, általában egymás mellett a kettő.
Innen Ikebukuro felé vettük az irányt. Az állomásra visszamenet megálltunk a híres Hachiko szobornál is.

A kutyus szobrához történet is fűződik. Volt régen egy egyetemi prof, az ő kutyája volt az akita fajtájú Hachiko nevű kutyus. Hachiko mindennap kikísérte gazdáját az állomásra mikor munkába ment, majd pedig mire vissza érkezett is kiment elé. Viszont egyik nap a prof rosszul lett az egyetemen, és már nem tudták megmenteni az életét. Hachiko viszont mindennap hűségesen várta gazdáját az állomáson. Mivel már jól ismerték az állomáson dolgozók, így ők etették. Élete végéig várta gazdáját Hachiko az állomás előtt ülve, ezért állítottak neki szobrot. :) Az amerikaiak fel is dolgozták a történetet Richard Gere főszereplésével. Hachiko - A leghűségesebb barát a film címe. Nagyon szépre sikeredett :)

Ikebukuro-ban beültünk enni. Először monjayakit ettünk. Hát elsőre nem annyira ízlett, de pár falat után már igen ^^ Ezt úgy szokás enni, hogy az asztal közepébe van kicsit belesüllyesztve egy nagy sütőlap, majd miután megrendelted, hogy melyik fajta éltelt szeretnéd, kihozzák az összevágott hozzávalókat, és neked kell megsütnöd. A pincér nagyon kedves volt, és mivel nem voltunk túl járatosak hogy is kellene elkészíteni a monjayaki-nkat, így megcsinálta nekünk :) Közben beszélgetett is velünk. Engem Magyarországról, Van-sant pedig Hong Kongról kérdezgette.
A monjayaki után ettünk egy okonomiyaki-t is, amit szintén elkészített nekünk a pincér ^^ Az már ismerősebb íz volt :D és bár másfajta volt, mint amilyet Norie-vel csináltunk, ez is nagyon finom volt ^^
Közben Van-sannal beszélgettünk elég sokat. Nagyon aranyos ^^

Monjayaki készül:

Okonomiyaki:

Evés után elmentünk még purikura-t készíteni. Ez japánban nagyon népszerű dolog. Fotómasina, ahova bemész, és miután kiválasztod az érintős kijelzőn, hogy milyen hátteret szeretnél, készülhetnek a képek. Majd kimész a fülkéből, és egy külső kijelzőn kidíszítheted a képeket. Ha ez is megvan, már csak az marad, hogy a gép kinyomtassa neked a kész képeket. Nem kell túl nagy képekre gondolni, egész picikék, csak pár centisek, viszont többet is kapsz belőlük, hogy aztán kiragasztgathasd őket pl :)


Mivel már este 11óra volt, haza felé vettük az irányt.


Nagyszerű nap volt, nagyon jól éreztem magam :) Megismerkedtem a nyüzsgő Tokyo forgatagával, és sok érdekes dolgot láttam :) Kezdem elhinni, hogy tényleg Japánban vagyok. ^^

chuu~