Sajnos ez a nap is elérkezett, pedig nagyon nem vágytam rá. Ez a nap pedig az utolsó napom volt a suliban :(
Igazán szerettem oda járni. A tanárok mind nagyon kedvesek voltak, jól tanítottak és élvezhetővé tettél az órákat, amik mindig jól teltek és nem voltak unalmasak. (Ez alól csak egy volt kivétel, amikor egyszer egy helyettesítő tanár tartott órát. Na azon majdnem bealudtam, de a többiek is ^^ Kicsit be volt lassulva a tanár néni ^^ De Seun-chan állítása szerint az ő óráikon nagyon vicces szokott lenni. Hát, lehet csak minket tisztelt meg egy szörnyen uncsi órával :P)
És az osztálytársaimat is megkedveltem idővel. Elsőre elég szörnyűnek tűnt a helyzet, hogy szinte csak kínaiakból áll az osztályom, akik hááát... alkottak azét érdekes dolgokat. Nem csak, hogy a mi viselkedési normáinktól térnek el, a japánokétól is, így teljesen ismeretlen közegbe kerültem. De rá jöttem idővel, hogy nem rosszindulatúak, csak vannak köztünk kulturális különbségek ^^
És ott volt ugye még egyetlen koreaiként KanHiyon is, akit nagyon megkedveltem :)
Szóval élveztem, hogy oda járhatok, de mint minden, ez is véget ért sajnos.
Az utolsó napon természetesen nem tanultunk, egy órával később is kellett menni.
3 vonattal tudtam eljutni minden nap a sulihoz, ez kétszeri átszállást jelentett és kb 1 órahosszát vett igénybe.
Az utolsó vonattal utaztam legtovább, kb 25 percet, amit rendszerit (ahogy sokan mások is) alvással töltöttem. ^^ Nem volt ez másképp az utolsó napon sem, viszont az eddigiektől eltérően sikerült tovább mennem a kelleténél xD Igen, pont az utolsó nap sikerült először xD Mikor felébredtem pont annyi időm volt, hogy tudatosítsam magamban, igen, Ryogoku-ben vagyok, de mire felpattantam volna már csukódtak is az ajtók xD Így kénytelen voltam elmenni a következő megállóig és onnan a következő vonattal vissza menni. Szerencsére kb 5 percenként jön vonat, így nem jelentett nagy problémát :) Viszont kb pont ennyit is késtem, Manabi-s pályafutásom során először :P Így már elmondhatom, hogy egyszer elkéstem :D Na de hogy pont utolsó nap xD
Először kikaptunk két tesztet, egy nagy nyelvtanit és egy kisebb szó dogát, amit előző nap írtunk. Bizony, utolsó előtti nap még írtunk egy dogát, amiről teljes elfelejtkeztem, így egy betűt (vagyis hiraganát :D) sem tanultam rá, de hibátlan lett :D Hehehe, mert négá csél csálágá~ :D
Ezután egyesével kiosztásra kerültek a teljesítményünket, hiányzásainkat összegző papírok. Akiknek nem túl fényes eredmény szerepelt rajta, azzal a tanárnő kicsit konzultált, hogyan javíthatna a dolgon. Nekem csak egy gratuláció és széles mosoly kíséretében a kezembe nyomta a papírt :)
Ezután jött a nyelvvizsga eredményekről szóló papírok kiosztása, ugyan is minden osztály záró vizsgája egy nyelvvizsga. Aki sikeresen vette az akadályt kap papírt is róla, ami ugyan nem hivatalos, de úgy hallottam, lehet hivatalosíttatni :)
Miután mindenki átfürkészte az eredményeit, kis szünet volt. A következő órát már úgy folytattuk, hogy az asztalokat szét tolva, a székeket körbe rakva ültünk. Mint egy csoportterápián :D
Ekkor kerültek kiosztásra a sikeres vizsgát tevőknek a nyelvvizsga papírok, amit kb az osztály negyedének sikerült csak megszerezni, köztük nekem is :)
Ezután, akik nem kaptak mondák el egyesével, hogy vajon mi lehet az oka, és hogyan fognak ezután tanulni, hogy legközelebb már ők is a kezükben tarthassák :) Majd akik kaptam adtak tanácsot :)
Ezután mindenki elmondta, hogy mi volt az, amiben sz orgalmas volt. Ez nem csak tanulás, hanem pl részidős munka is lehetett. A kedvencem az a válasz volt, hogy az alvásban volt szorgalmas egyikük, a másik pedig anime nézésben xD
Ez is nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk :D
Végül megérkezett az Igazgató nő, és hozta magával a b allagási oklevelemet is.
Mikor kinyitotta, hogy ünnepélyesen felolvassa, és szembesült a nevemmel, feltette az osztálynak a kérdést, hogy ki az, aki tudja a teljes nevemet? A jelentkezők száma egy szép kerek szám, a nulla volt xD Majd elvégzett egy gyorstalpalót a nevem helyes kiejtéséből, és következett az átadás és a gratuláció :)
Végül nekem is kellett mondanom pár szót ^^
És Saito-sensei nekem adta a sportnapon szerzett oklevelet, hogy ne felejtsem el őket :) Igaz, ehhez nincs szükség oklevélre, de azért nagyon örültem neki, ha hazamentem biztosan a falamat fogja díszíteni :)
Ezt követően felolvasták azok nevét, akik egy napot sem hiányoztak a suliból. Köztük voltam én is ^^ Fel kellett mennünk az egyik tanterembe, majd ott az egyik tanár a cetlikre írt nevekből húzott egyet, és pont az én nevem állt rajta, így egy sörkupon boldog tulajdonosa lettem xD
A következő program az új tankönyvek vásárlása volt, ami mivel rám sajnos nem vonatkozott, itt véget is ért az utolsó napom :(
Még készült közös osztályfotó,
és KanHiyon-nal is csináltunk közös képet :)
Végül csak búcsút kellett intenem a többieknek, akik mentek az új könyveikért, én pedig haza indultam. Az iskola előtt megállva még (szó szerint) könnyes búcsút vettem az iskolától,
majd elindultam, immár utoljára a már jól ismert állomás felé.
Az állomástól is búcsút vettem.
Köszönöm az időt, amit ott tölthettem, rengeteg szép és vicces emlékkel lettem gazdagabb, biztosan nem fogom elfelejteni :) ♥
És az osztálytársaimat is megkedveltem idővel. Elsőre elég szörnyűnek tűnt a helyzet, hogy szinte csak kínaiakból áll az osztályom, akik hááát... alkottak azét érdekes dolgokat. Nem csak, hogy a mi viselkedési normáinktól térnek el, a japánokétól is, így teljesen ismeretlen közegbe kerültem. De rá jöttem idővel, hogy nem rosszindulatúak, csak vannak köztünk kulturális különbségek ^^
És ott volt ugye még egyetlen koreaiként KanHiyon is, akit nagyon megkedveltem :)
Szóval élveztem, hogy oda járhatok, de mint minden, ez is véget ért sajnos.
Az utolsó napon természetesen nem tanultunk, egy órával később is kellett menni.
3 vonattal tudtam eljutni minden nap a sulihoz, ez kétszeri átszállást jelentett és kb 1 órahosszát vett igénybe.
Az utolsó vonattal utaztam legtovább, kb 25 percet, amit rendszerit (ahogy sokan mások is) alvással töltöttem. ^^ Nem volt ez másképp az utolsó napon sem, viszont az eddigiektől eltérően sikerült tovább mennem a kelleténél xD Igen, pont az utolsó nap sikerült először xD Mikor felébredtem pont annyi időm volt, hogy tudatosítsam magamban, igen, Ryogoku-ben vagyok, de mire felpattantam volna már csukódtak is az ajtók xD Így kénytelen voltam elmenni a következő megállóig és onnan a következő vonattal vissza menni. Szerencsére kb 5 percenként jön vonat, így nem jelentett nagy problémát :) Viszont kb pont ennyit is késtem, Manabi-s pályafutásom során először :P Így már elmondhatom, hogy egyszer elkéstem :D Na de hogy pont utolsó nap xD
Először kikaptunk két tesztet, egy nagy nyelvtanit és egy kisebb szó dogát, amit előző nap írtunk. Bizony, utolsó előtti nap még írtunk egy dogát, amiről teljes elfelejtkeztem, így egy betűt (vagyis hiraganát :D) sem tanultam rá, de hibátlan lett :D Hehehe, mert négá csél csálágá~ :D
Ezután egyesével kiosztásra kerültek a teljesítményünket, hiányzásainkat összegző papírok. Akiknek nem túl fényes eredmény szerepelt rajta, azzal a tanárnő kicsit konzultált, hogyan javíthatna a dolgon. Nekem csak egy gratuláció és széles mosoly kíséretében a kezembe nyomta a papírt :)
Ezután jött a nyelvvizsga eredményekről szóló papírok kiosztása, ugyan is minden osztály záró vizsgája egy nyelvvizsga. Aki sikeresen vette az akadályt kap papírt is róla, ami ugyan nem hivatalos, de úgy hallottam, lehet hivatalosíttatni :)
Miután mindenki átfürkészte az eredményeit, kis szünet volt. A következő órát már úgy folytattuk, hogy az asztalokat szét tolva, a székeket körbe rakva ültünk. Mint egy csoportterápián :D
Ekkor kerültek kiosztásra a sikeres vizsgát tevőknek a nyelvvizsga papírok, amit kb az osztály negyedének sikerült csak megszerezni, köztük nekem is :)
Ezután, akik nem kaptak mondák el egyesével, hogy vajon mi lehet az oka, és hogyan fognak ezután tanulni, hogy legközelebb már ők is a kezükben tarthassák :) Majd akik kaptam adtak tanácsot :)
Ezután mindenki elmondta, hogy mi volt az, amiben sz orgalmas volt. Ez nem csak tanulás, hanem pl részidős munka is lehetett. A kedvencem az a válasz volt, hogy az alvásban volt szorgalmas egyikük, a másik pedig anime nézésben xD
Ez is nagyon jó hangulatban telt, sokat nevettünk :D
Végül megérkezett az Igazgató nő, és hozta magával a b allagási oklevelemet is.
Mikor kinyitotta, hogy ünnepélyesen felolvassa, és szembesült a nevemmel, feltette az osztálynak a kérdést, hogy ki az, aki tudja a teljes nevemet? A jelentkezők száma egy szép kerek szám, a nulla volt xD Majd elvégzett egy gyorstalpalót a nevem helyes kiejtéséből, és következett az átadás és a gratuláció :)
Végül nekem is kellett mondanom pár szót ^^
És Saito-sensei nekem adta a sportnapon szerzett oklevelet, hogy ne felejtsem el őket :) Igaz, ehhez nincs szükség oklevélre, de azért nagyon örültem neki, ha hazamentem biztosan a falamat fogja díszíteni :)
Ezt követően felolvasták azok nevét, akik egy napot sem hiányoztak a suliból. Köztük voltam én is ^^ Fel kellett mennünk az egyik tanterembe, majd ott az egyik tanár a cetlikre írt nevekből húzott egyet, és pont az én nevem állt rajta, így egy sörkupon boldog tulajdonosa lettem xD
A következő program az új tankönyvek vásárlása volt, ami mivel rám sajnos nem vonatkozott, itt véget is ért az utolsó napom :(
Még készült közös osztályfotó,
és KanHiyon-nal is csináltunk közös képet :)
Végül csak búcsút kellett intenem a többieknek, akik mentek az új könyveikért, én pedig haza indultam. Az iskola előtt megállva még (szó szerint) könnyes búcsút vettem az iskolától,
majd elindultam, immár utoljára a már jól ismert állomás felé.
Az állomástól is búcsút vettem.
Köszönöm az időt, amit ott tölthettem, rengeteg szép és vicces emlékkel lettem gazdagabb, biztosan nem fogom elfelejteni :) ♥
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése