Yo~~
Kedden suli után találkoztam Choi-val, mert meghívott, hogy menjünk el enni koreai kaját *w*
Shinookubo-ban (ahol a koreai negyed van) találkoztunk fél7-kor. Nekem a sulinak 5-kor van vége, így bőven volt időm.
A vonaton vicces volt. Velem szemben egy olyan 30 körüli pasi ült. Érdekes, vagy inkább egyedi öltözködési stílusa volt, de nekem tetszett. Laptop az ölében, pötyög. Egy idő után elrakta a táskájába, és kivett helyette egy mobilt. Ránézett, nyomkodta egy kicsit, majd betette a táskájába, és elővett egy másodikat. Megint kicsit nyomkodás, táskába be. Magamban pont gondoltam, hogy poén lenne, ha egy harmadikat is elővenne. Hát elő is vett xD Azt is nyomkodta egy kicsit, végül elrakta, majd a zsebébe nyúlt, ahonnan meg egy Iphone-t vett elő xD Végül is biztos szüksége van 4 telefonra :D
Közben megérkeztünk az egyik állomásra. Ekkor felállt, észre vette az ölembe csücsülő egérke táskámat, megpaskolta a fejét, közben meg vigyorgott rám, majd leszállt xD
Amúgy az Iphone-on meg sem kell lepődni. Itt mindenkinek van vagy Iphone-ja vagy Ipod touch-ja o_O Általában a rendes mobilja mellett. Bármerre nézek a vonaton, mindenki tapizza (>.<) Én is szeretnék, de otthon nagyon drága mind a kettő T__T Na majd egyszer :D
Kb 20 perccel előbb értem oda, mint Choi, így ezt az időt azzal töltöttem, hogy az állomáson mászkáló emberekről próbáltam eldönteni, ki koreai és ki japán xD
Végül Choi is befutott és elindultunk az kajálda felé. Persze elsőre nem sikerült neki megtalálnia xD
Végül csak meg lett, és isteni finom csirke husit ettünk *-*
Mikor beléptünk épp az F.T Island - Hello,hello száma ment *w* Innentől már csak jó hely lehet :D Míg ott voltunk rengeteg ismerős kpop szám volt :D
Először ezt a ketchuppal és majonézzel leöntött káposztát hozták ki, hogy míg elkészül a rendelt kaja, ezt lehet majszolgatni.
Majd megérkezett a csirke is. Két félét rendelt Choi, az első a yan-yom chikin (janjom csikin) a második pedig vmi szója szószos csirke volt. Nagyon finom volt mind a kettő. A yan-yom chikin kicsit csípős, mint a koreai ételek nagy része, de még pont jó volt :)
(sajnos a fényviszonyok nem voltak túl jók, így a képek sem ^^)
Mivel csontos, elég nehéz lenne csak pálcikával enni, így a kezünket is bevetettük az elfogyasztás érdekében :) A csontnak pedig külön volt elhelyezve egy magas henger alakú bödön.
Inni grapefruit ízű, kicsi alkohol tartalmú üdítőt ittunk.
Kb 2-2,5 órát töltöttünk el itt, közben végig nagyon jót beszélgettünk. Főleg magyar és koreai kajákról, étkezési szokásokról folytattunk eszmecserét, na meg elmeséltem neki, hogy a suliban ugye új osztályterembe költöztünk.
Ráadásul Saito-sensei kitalálta, hogy akkor már mindenki ülőhelyet is változtasson. Táblára felrajzolta a székeket, beszámozta őket, majd papírcetlikre is felírta a számokat, és mindenki húzott egyet. Én pont a saját ülőhelyemet húztam, ráadásul az egyik jó arc kínai srác került mellém, szóval örült a fejem. Még rajtam kívül 2-en húzták a saját számukat. Mondta a sensei, hogy á-ááá, mindenkinek helyet kell változtatni, így újra húztunk -.-" Így most két kínai srác között ülök, ami még nem is zavarna, ha a bal oldali történetesen, Chin Shigen nem az egyik legbugyutább lenne... Sztem a szájával gondolkodik. Egész órán hangosan gondolkodik, amikor ír is diktálja magának... :/ Ráadásul ő az, aki a Fuji-nál nem mert oda jönni magától, hogy közös fotót akar, hanem az egyik haverja tuszkolta oda.
Egyik nap pedig még az előző termünkben, amikor mindenkinek ki kellett állnia és elmondani egy étel elkészítési folyamatát, mikor én álltam ki, fotózott -.- Ezek után, aznap mikor mellé ültettek, már meg sem lepődtem azon, amikor szünetben az egyik kínai lány fülig érő mosollyal közölte velem, hogy amúgy tetszem ám neki .___.
Az ültetés napján pont nem volt iskolában, így másnap minden épp megérkező osztálytársunk széles vigyorral köszöntötte, és még kommentárokat is fűztek neki. Persze kínaiul, egy kukkot sem értettem belőle...
Tegnap tesztet írtunk. Előtte közölte, hogy had nézze már majd az enyémet o_O Hát még így is olyan alap hibákat írt néhol, hogy nem bírtam ki, hogy ne szóljak neki, hogy az úgy nagyon nem lesz jó...
Vissza térve az eredeti témához, Choi-nak elmeséltem az aznapi ültetést, és hogy pont Chin Shigen mellé kerültem. Nagyon poénosnak vélte, és jókat kacagott a szenvedésemen, amit ott levágtam neki, hogy másnaptól én nem megyek iskolába xD Akkor mondjuk még én is jót szórakoztam rajta, de most már nem élvezem ennyire xD
A kaja végeztével Choi kávéra vágyott, így elindultunk keresni egy kávézót. Végül találtunk is egyet, ahol én incsi-fincsi eper shake-et ittam *w* nyammmmm~
Na itt további kb 2 órát töltöttünk el. Jót beszélgettünk minden féléről megint csak, és a nyelvleckék sem maradhattak el :P Most az írás került a terítékre :D Nem is olyan bonyolult a koreai írás, mint amilyennek tűnik :)
Már majdnem éjfél volt mikor a hazafelé vettünk az irányt és vonatra szálltunk. Ikerbukuro-ig közösen mentünk, onnantól már különböző vonatra kellett átszállnunk.
Nagyon jó délután-este volt :)
Kedden suli után találkoztam Choi-val, mert meghívott, hogy menjünk el enni koreai kaját *w*
Shinookubo-ban (ahol a koreai negyed van) találkoztunk fél7-kor. Nekem a sulinak 5-kor van vége, így bőven volt időm.
A vonaton vicces volt. Velem szemben egy olyan 30 körüli pasi ült. Érdekes, vagy inkább egyedi öltözködési stílusa volt, de nekem tetszett. Laptop az ölében, pötyög. Egy idő után elrakta a táskájába, és kivett helyette egy mobilt. Ránézett, nyomkodta egy kicsit, majd betette a táskájába, és elővett egy másodikat. Megint kicsit nyomkodás, táskába be. Magamban pont gondoltam, hogy poén lenne, ha egy harmadikat is elővenne. Hát elő is vett xD Azt is nyomkodta egy kicsit, végül elrakta, majd a zsebébe nyúlt, ahonnan meg egy Iphone-t vett elő xD Végül is biztos szüksége van 4 telefonra :D
Közben megérkeztünk az egyik állomásra. Ekkor felállt, észre vette az ölembe csücsülő egérke táskámat, megpaskolta a fejét, közben meg vigyorgott rám, majd leszállt xD
Amúgy az Iphone-on meg sem kell lepődni. Itt mindenkinek van vagy Iphone-ja vagy Ipod touch-ja o_O Általában a rendes mobilja mellett. Bármerre nézek a vonaton, mindenki tapizza (>.<) Én is szeretnék, de otthon nagyon drága mind a kettő T__T Na majd egyszer :D
Kb 20 perccel előbb értem oda, mint Choi, így ezt az időt azzal töltöttem, hogy az állomáson mászkáló emberekről próbáltam eldönteni, ki koreai és ki japán xD
Végül Choi is befutott és elindultunk az kajálda felé. Persze elsőre nem sikerült neki megtalálnia xD
Végül csak meg lett, és isteni finom csirke husit ettünk *-*
Mikor beléptünk épp az F.T Island - Hello,hello száma ment *w* Innentől már csak jó hely lehet :D Míg ott voltunk rengeteg ismerős kpop szám volt :D
Először ezt a ketchuppal és majonézzel leöntött káposztát hozták ki, hogy míg elkészül a rendelt kaja, ezt lehet majszolgatni.
Majd megérkezett a csirke is. Két félét rendelt Choi, az első a yan-yom chikin (janjom csikin) a második pedig vmi szója szószos csirke volt. Nagyon finom volt mind a kettő. A yan-yom chikin kicsit csípős, mint a koreai ételek nagy része, de még pont jó volt :)
(sajnos a fényviszonyok nem voltak túl jók, így a képek sem ^^)Mivel csontos, elég nehéz lenne csak pálcikával enni, így a kezünket is bevetettük az elfogyasztás érdekében :) A csontnak pedig külön volt elhelyezve egy magas henger alakú bödön.
Inni grapefruit ízű, kicsi alkohol tartalmú üdítőt ittunk.
Kb 2-2,5 órát töltöttünk el itt, közben végig nagyon jót beszélgettünk. Főleg magyar és koreai kajákról, étkezési szokásokról folytattunk eszmecserét, na meg elmeséltem neki, hogy a suliban ugye új osztályterembe költöztünk.
Ráadásul Saito-sensei kitalálta, hogy akkor már mindenki ülőhelyet is változtasson. Táblára felrajzolta a székeket, beszámozta őket, majd papírcetlikre is felírta a számokat, és mindenki húzott egyet. Én pont a saját ülőhelyemet húztam, ráadásul az egyik jó arc kínai srác került mellém, szóval örült a fejem. Még rajtam kívül 2-en húzták a saját számukat. Mondta a sensei, hogy á-ááá, mindenkinek helyet kell változtatni, így újra húztunk -.-" Így most két kínai srác között ülök, ami még nem is zavarna, ha a bal oldali történetesen, Chin Shigen nem az egyik legbugyutább lenne... Sztem a szájával gondolkodik. Egész órán hangosan gondolkodik, amikor ír is diktálja magának... :/ Ráadásul ő az, aki a Fuji-nál nem mert oda jönni magától, hogy közös fotót akar, hanem az egyik haverja tuszkolta oda.
Egyik nap pedig még az előző termünkben, amikor mindenkinek ki kellett állnia és elmondani egy étel elkészítési folyamatát, mikor én álltam ki, fotózott -.- Ezek után, aznap mikor mellé ültettek, már meg sem lepődtem azon, amikor szünetben az egyik kínai lány fülig érő mosollyal közölte velem, hogy amúgy tetszem ám neki .___.
Az ültetés napján pont nem volt iskolában, így másnap minden épp megérkező osztálytársunk széles vigyorral köszöntötte, és még kommentárokat is fűztek neki. Persze kínaiul, egy kukkot sem értettem belőle...
Tegnap tesztet írtunk. Előtte közölte, hogy had nézze már majd az enyémet o_O Hát még így is olyan alap hibákat írt néhol, hogy nem bírtam ki, hogy ne szóljak neki, hogy az úgy nagyon nem lesz jó...
Vissza térve az eredeti témához, Choi-nak elmeséltem az aznapi ültetést, és hogy pont Chin Shigen mellé kerültem. Nagyon poénosnak vélte, és jókat kacagott a szenvedésemen, amit ott levágtam neki, hogy másnaptól én nem megyek iskolába xD Akkor mondjuk még én is jót szórakoztam rajta, de most már nem élvezem ennyire xD
A kaja végeztével Choi kávéra vágyott, így elindultunk keresni egy kávézót. Végül találtunk is egyet, ahol én incsi-fincsi eper shake-et ittam *w* nyammmmm~
Na itt további kb 2 órát töltöttünk el. Jót beszélgettünk minden féléről megint csak, és a nyelvleckék sem maradhattak el :P Most az írás került a terítékre :D Nem is olyan bonyolult a koreai írás, mint amilyennek tűnik :)
Már majdnem éjfél volt mikor a hazafelé vettünk az irányt és vonatra szálltunk. Ikerbukuro-ig közösen mentünk, onnantól már különböző vonatra kellett átszállnunk.
Nagyon jó délután-este volt :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése