2015. jún. 26.

3 napos kirándulás 2. nap - Kamakura

Sziasztok!

Végre újra jelentkezem hosszú kihagyás után ^^" És a bejegyzésre valók egyre csak szaporodtak, hiszen anyukám itt töltött Japánban 2 csodálatos hetet, úgyhogy most csak úgy tornyosulnak fölém a rám váró bejegyzések.
Úgyhogy folytatom is ott, ahol anno abbahagytam, a 3 napos kirándulásunkkal Ancsival.

A manga caffeeban töltött nem túl komfortos, de új tapasztalatokkal teli éjszakánk után reggel útnak indultunk. Első állomásunk Ofuna volt, ahol egy hatalmas, 25 m magas fehér, Kannon mellszobor van, ami már messziről néz le a városra :D És ami egyben egy buddhista templom is. 






Ennyire voltunk fáradtak a manga kávézóban töltött éjszaka után :D

Gyönyörű volt, bár kissé ijesztő is, ahogy fentről nézett le ránk. Kissé shingeki no kyojin érzésem volt xD
Mielőtt a hosszú lépcsőn felmentünk volna magához a szoborhoz, a lenti szentélyt néztük meg, és a hiroshimai és nagasaki atombombázás áldozatai előtt tisztelgő emlékművet.



Az atomfelhőt szimbolizáló gomba alakú kő, és az alatta folyamatosan égő gyertya az áldozatok emlékére

És természetesen megszámlálhatatlanul sok papír daru is





Majd a lépcsőn felérve megérkeztünk a hatalmas mellszoborhoz, ami lenyűgöző volt. És a grandiózus szobor belseje egy szentélyt rejt, ahova hátulról lehet bejutni, oda is bementünk.

Kukuccccs~




Kilátás
A szobor belsejében lévő szentély
Rengeteg apró, fából faragott szobrocska is volt bent

 Annak ellenére, hogy végig borús idő volt, a sok virágzó, pompás sakura virágnak köszönhetően gyönyörű látványban volt részünk. Örülök, hogy ebben az időszakban sikerült eljutni ide :)

Következő állomásunk Kamakura volt. Rövid vonatozás után meg is érkeztünk és rögtön sikerült betévedni a vásárló utcába xD A tervezettnél így hosszabbra nyúlt az itt töltött idő, ugyanis ha mi beszabadulunk egy ilyen helyre, nem távozunk egyhamar ^^" Ez alkalommal is így történt, jó alaposan végig néztünk mindent és sikerült pár kincset is venni. Sajnos a Ghibli boltból viszont üres kézzel távoztunk, mert ott bizony mindennek elég boros ára van, pedig régi vágyam már egy Jiji cica ^^


Végül visszatértünk az eredeti útvonalunkra és a Tsurugaoka Hachimangu szentély felé tartottunk. Útközben pedig valami nagyon finomat ettünk. Már kezdtünk éhesek lenni és amikor láttuk, hogy 200 yenért pálcikára tűzött, sült csirke husit árulnak rögtön el is határoztuk, hogy veszünk. Mikor közelebb értünk kezdett gyanús lenni a dolog, hogy ez biza nem csirke. De nagyon ínycsiklandónak tűnt, úgyhogy miután megkérdeztük a kedves nénit, hogy mégis mi is ez, a válasz hallatán sem tántorodtunk el attól, hogy tegyünk vele egy próbát. Ugyanis a guszta falatok nem más voltak, mint kardhal! És nem is bántuk meg, mert mennyei finom volt! Annyira, hogy rögtön repetáztunk is egyet, majd nem is bírtuk ki, hogy visszafelé is ne vegyünk még egyet, nyammm~


Na meg visszafelé megkóstoltuk a cseresznyevirágos fagyit is, ami szintén finom volt, de nálam továbbra is a matchás a tuti befutó *w*

Mindenfelé riksások voltak. Szívesen kipróbáltuk volna, de sajnos nem fért már bele a költségvetésbe ^^

Megérkezve Kamakura leghíresebb templomához, megint csak csábulatba estünk, ugyanis a hosszú bevezető úton több árus is kitette portékáit. De még milyen portékák voltak azok! Elsőként is hatalmas szőlőszem, pálcikára tűzve, cukor bevonattal! *o* Nem tudom elmondani, menyire finom volt. Ezt követte az epres verzió, szintén igazi íz orgia volt *w* Végül még megkoronáztuk egy almával is repertoárt, de torkosságunknak határt szabva azt nem faltuk be egyből a helyszínen, hanem hazahoztuk és végül egy filmnézés alatt került elfogyasztásra :3









Ami pedig ezután következett fantasztikus volt, alig akartuk elhinni, hogy ekkora szerencsénk van! Arra lettünk figyelmesek, hogy egy szépen felöltözött csapat vonul a tér közepén lévő szentély felé. És hamarosan felbukkant köztük a menyasszony és a vőlegény is. Egy igaz, tradicionális japán esküvőnek lehettünk a szemtanúi! *-* Gyönyörű volt. Szépen bevonultak a szentélybe, mindenki elfoglalta a helyét és kezdetét vette a hosszú ceremónia. Jó sokáig figyeltük, de nem akartunk kifutni az időből, úgyhogy elindultunk fel a templomhoz. Mikor onnan visszatértünk még mindig zajlott az esküvő, épp ott tartott a ceremónia, amikor a menyasszony és a vőlegény is saket iszik. Egy kicsit még figyeltük az eseményeket, de sajnos aztán indulnunk kellett. De így is hatalmas élmény volt, hogy ilyet is láthattunk! :)

Menyasszony és a papnő
A zenekar :D
A vőlegény és a menyasszony hátulról





Cipőknek kint a helyük!
És immár egy másik, újdonsült feleség aki már a fotózásnál tart :)

Az állomásra visszaérve ismét vonatra fel és irány a közelben lévő sziget, Enoshima~

Ez egy kis természetes sziget, nem olyan messze a szárazföldtől. Egy hídon át lehet megközelíteni, gyalog kb 5-6 perc alatt kényelmesen végig lehet sétálni rajta, miközben a kilátás sem utolsó. Két oldalt a tenger, szemben pedig a sziget látványa gyönyörködtet. Jó időben pedig még inkább ^^







A szigeten is főként szentélyek vannak. Egy egész hosszú útvonalon lehet végig járni az egészet. A lusták és az idősek kedvéért a különböző szintekig mozgólépcsővel is lehet menni, természetesen jegy vásárlása ellenében. Mi is igénybe vettük ezt a szolgáltatást, mert az idő szorított és gyorsabbnak tűnt ez a megoldás. Sajnos így se tudtunk elmenni addig, amíg terveztük, de azért így is sok szépet láttunk :)






Gyönyörű volt fentről is kilátás

Egy zsonglőr-artistát is láttunk fent, aki hihetetlen ügyes volt! Dobozokon lévő 3 széken áll éppen kézen!

Következő állomásunk már csak a szállásunk volt, a Kamakura Guest House. Ahhoz, hogy ide eljussunk a Shonan Monorail nevezetű vonattal kellett mennünk, aminek az az érdekessége, hogy a levegőben halad, de nem úgy, mint az Odaibára vivő Yurikakome, hogy rendesen a síneken (vagy valami ahhoz hasonlító valamin) fut, hanem lóg! A "sínek" a vonat tetejéhez kapcsolódnak és a vonat a levegőben lógva halad egyik állomásról a másikra. Mi bevettük magunkat legelőre, hogy jól figyelhessük az eseményeket. Az állomásoknál van a vonat alatt peron, de ahogy elindul és irány a semmibe egy kissé ijesztő volt azért :D Alattunk gyalogosok haladtak, kocsik cikáztak és időnként majdhogynem betudtunk kukucskálni emeletes házak ablakain :D

Vonatra várva


Előre a semmibe!
Repülüüüü~nk
Sajnos már sötét volt, de ott fent lebegve érkeztünk!

Az állomástól kb 10 perces sétára volt a szállásunk, ami szerelem volt első látásra. Egy régi, de nagyon jó állapotban lévő japán házikónak tűnik. Tatamis szobák vannak, futonokon aludtunk az emeleten. Lent van a csinos kis fürdő, a mindennel felszerelt konyha, amiben minden szabadon használható. Persze amit használtunk, azt utána szépen tisztán vissza a helyére. És van lent egy nagy közös szoba is, szintén tatamis. Ott lehet enni-inni, barátkozni a többi ott megszállóval.









Ahogy beléptünk rögtön kedvesen és hatalmas mosollyal fogadott a hely vezetője, egy fiatal lány. Bejelentkeztünk, majd körbevezetett minket, megmutogatott mindent, elmondta a szabályokat. Valamint a közös szobában van egy tábla, amin ott szerepel a személyzet neve, mindenkihez egy aranyos rajzocska is van :D Valamint a vendégek is fel vannak írva, külön oszlopban a fiúk és a lányok, feltüntetve az is, hogy ki meddig marad.


Nagyon jó kis estét töltöttünk ott. Az előre betárazott chipszünkkel és umeshunkkel mi is letelepedtünk a többiekhez. Nagyon jó volt a hangulat, egyből mindenki barátkozott, hatalmas kacagásokkal teli este volt. Ehhez hozzájárult egy játék is. Kártyák, amiken különböző szájak vannak, amiket a saját arcunk elé tartva igen csak vicces fiszimiskánk lesz. :D Ezekkel hosszú ideig szórakoztunk és közben dőltünk a nevetéstől. xD Pár gyöngyszemet veletek is megosztok~










Reggel indulás előtt még körbefotóztuk a takaros kis szállásunkat, amire szerintem mind a ketten mindig szeretettel fogunk visszagondolni, mert teljesen tökéletes volt, szép emlékeket szereztünk ott ♥

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése