2015. júl. 12.

A világörökség része - Shirakawago

Sziasztok!

Még április végén Takával és a szüleivel lementünk két napra a Gifu prefektúrában lévő Takayamába.
Előző nap már náluk aludtam és reggel korán indultunk, mert nagyon hosszú út várt ránk. Kocsival vágtunk neki, időnként megálltunk és tartottunk egy kis szünetet, meg is ebédeltünk, így  nagyjából 5 óra alatt voltunk ott.
Első célpontunk Shirakawago volt, ami a világörökség részét képezi. Gyönyörű régi falucska, ahol még a mai napig főként a helyi gazdálkodásból élnek az emberek, na meg az odamenő turistákból. A bájos kis falut hegyek övezik, így sokkal hűvösebb volt, mint itt nálunk, Saitamában. Ennek köszönhető az is hogy itt később virágzik a sakura, így olyan szerencsések voltunk, hogy pont a virágzáskor láthattuk a falut. Jellegzetessége a helynek, hogy az átlagos japán házaktól eltérően, itt magas nyeregtetős épületek vannak. Ennek oka, hogy télen itt hatalmas hó esik és arról le tud csúszni a hóréteg.

Egy gyönyörű folyón átívelő hosszú hídon át lehet eljutni a faluba, ahol sok rizsföldet láttunk a házak között elterülni. Sok-sok turista is volt, főként kínaiak.
Elég sok időt töltöttünk el itt, nagyon tetszett mindannyiunknak.

Útközben fantasztikus táj tárult a szemünk elé



Megérkeztünk




Rizsföld, de még csak a víz látszik, a növények csak azután nőnek majd ki.



Az ittenieknek is van humorérzéke :D

Ettünk egy finom fagyit is ennél a totoros fagyisnál *w*

Én természetesen matchásat választottam :3

Be lehetett menni az egyik házba épületbe is, hogy megszemléljük milyen is belül


Láttunk selyemhernyó gubókat is, ugyanis itt ezzel is foglalkoznak

És már a selyem szálak :)

A falu melletti, egyik nem túl magas hegyre fel is lehet menni, ahonnan pompás kilátás nyílik a falura :)

Mintha csak az Inuyasha egyik részébe csöppentem volna :D





A hosszas nézelődés után elmentünk Hidába, ahol a szállásunk is volt. Kicsit szétnéztünk itt is, de már lassan sötétedett, úgyhogy mentünk bejelentkezni a szálláson, ahol ejtőztünk is kicsit, majd felkerekedtünk, hogy vacsizó helyet találjunk. Végül találtunk is egy jó kis helyet, ahol finomakat ettünk-ittunk.



Másnap szintén Hidában nézelődtünk, immár fényes nappal.
Egy szép folyó szalad végig a városon és az egyik partján árusok kínálják a portékáikat. Nem árulnak zsákbamacskát, a legtöbb helyen van kitéve kóstoló, amit persze mindenki lelkesen kóstolgat is. Így mire az sor végére értünk, már túl is voltunk a reggelin :D


Ez az egyik kedvencem volt, tojásos finomság, de édes :D

Azért volt olyan is, amiből kihagytam a kóstolót ^^"



Stílusos módja a hűtésnek :)




Végül megnéztünk egy régi városháza szerűséget is, ami nagyon érdekes volt számomra. Egy óra lehetett mire végigjártuk az egészet, rengeteg érdekes dolgot láttunk.


Az ügyfélfogadási iroda. Itt még nem volt sorszám tépés :D

Igen hívogató mellékhelyiség ^^

A fürdő. Érdekes lehetett itt fürdeni

A hivatal udvara

Nem volt túl finomkodó az akkori büntetés végrehajtás ^^"


Volt egy kút is *w* Indítványoztam Takának, hogy mi lenne, ha megpróbálnék átjutni rajta Inuyasha világába, a Sengoku korba és megkeresném Inuyashát, de valamilyen érthetetlen oknál fogva nagyon furcsán nézett rám, majd szó nélkül tovább ment xD

Volt még több része is a hivatalnak, de sajnos ott nem lehetett képeket készíteni, pedig szamuráj páncél is volt kiállítva! *-*

Ezután egy kicsit még sétáltunk majd bemásztunk az autóba és irány hazafelé, mert sajnos visszafelé sem rövidebb az út ^^
Még azért megálltunk útközben egy kis városkában szétnézni. Sétáltunk egy kicsit a hegyről lefelé menő, házak közt kanyargó köves útcácskában, közben Taka ivott egy sört majd újból útra keltünk. 





Mire hazaértünk már elég késő volt, engem kis is tettek a kolinál, úgyhogy a vonatozást megúsztam :)

Nagyon jó két nap volt. Szétültük a kocsiban a fekünket, de teljesen megérte, mert felejthetetlenül szép dolgokat láttunk! :)

Remélem tetszettek a képek, bár nem adják vissza milyen szép is volt valójában ^^" Persze ebben közre játszanak a nem túl fényes fotós képességeim is és az is, hogy ez ott, élőben a legszebb.
Sajnálom, hogy az utóbbi időben kevés lett a szöveg és inkább a képek dominálnak ( bár biztos van, aki ennek örül :D). Sajnos a sok elmaradás ezzel jár, ennyivel utána már nehéz hosszasan írni, de azért igyekszem ^^

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése