Az utolsó nap Koreában♥

Yoo~~~

Nagy sokára végre megint bejegyzés ^^

Utolsó Koreában töltött napom is fantasztikus volt, mint mindegyik :)

Seung-chan gépe kora reggel indult, így már hajnalban kelt és indult a reptérre. Én még aludtam kicsit, de azért nem sokáig, hogy minél többet láthassak még :)
Össze is szedelőzködtem és útnak indultam, immáron egyedül.
Az egyedül vonatozástól nem tartottam, mert nagyrészt ugyan úgy működik, mint Tokyo-ban. A metró vonal térképét le is töltöttem az iPod-omra, így könnyű volt eligazodni.
A metró térkép:

Irány Szöul! *-*

Yo~~~

Reggel korán keltünk, mert egy délelőtti géppel utaztunk Szöulba.
Seung-chan szülei elvittek minket a buszig, ami a reptérre ment.
A búcsúzkodáshoz megint csak Seung-chantól kértem segítséget :) És megint fel merült bennem a gyanú, hogy nem biztos, hogy a "kamsahamnida" lesz a megfelelő kifejezés a köszönömre, és megint csak igazam lett ^^
Kb 1 órás út után érkeztünk meg a reptérre, ahol gyorsan becsekkoltunk majd vásárolni indultunk, mert Seung-chan-t megkérte egy barátja hogy vigyen neki ezt-azt, és ugye a reptéren lehet vásásrolni adó mentes termékeket.
Miután beszereztük a kért portékát még várakoztunk egy kicsit, majd hamarosan indultak is a gépek.
Nem egy géppel mentünk, mert én már előbb megvettem a jegyemet és Seung-chan már nem kapott ugyan arra a gépre jegyet. Így miután Ő elment, én még vártam 10 percet mire az én gépem is indult.
Úgy 1 órahossza lehetett az út Jeju-től Szöulig.
Mikor megérkeztem Seung-chan már várt rám.

Az utolsó nap Jeju-n

Yo~~

Elérkeztem az utolsó Jeju-ben töltött naphoz.

Sajnos rossz idő fogadott minket, szitált az eső is. Így indultunk el első célpontunkhoz, a Jeongbang Vízeséshez :)
A rossz idő ellenére is gyönyörű volt *-* Most láttam először vízesést, nagyon-nagyon tetszett :)

3. nap Koreában, Marado~

Yo~~~

A harmadik nap hajókáztunk kicsit :)
Reggel búcsút vettünk a szállásunktól, ahol egy iszonyat aranyos kiskutyus is volt, Chu-Ree *-* Természetesen addig egy tapodtat sem tehettem, míg meg nem dögönykéztem egy kicsit *-* A kis szőrpamacs pedig élvezte, és egyből az ölembe vetette magát, hogy jól megrágcsálja az ujjaimat :D

Majd útnak indultunk aznapi célunk felé, ami a Marado nevű sziget volt.

Hallasan

Yo~~~

Tudom, már megint nagyon elvagyok maradva a bejegyzésekkel ^^
Nem igazán van időm, de igyekszem pótolni, hisz még hátra van pár bejegyzés Koreából, Japánból és itthonról is :)

Akkor jöjjön most a második Jeju-ben töltött napunk, amikor is túrázni indultunk :)
A Hallasan Korea legmagasabb hegye, és egy kialudt vulkán.

Sajnos a hegy csúcsára nem sikerült feljutnunk, pedig az ott lévő kráter látványa gyönyörű. De sajnos időhöz van kötve, hogy hány óráig kell felérni, mert később már vissza fordítanak a biztonságra való tekintettel, mivel nem könnyű a felfelé vezető út és sötétben veszélyessé válik.
Az út végig vagy apróbb, kb 10 cm-es vagy jóval hatalmasabb kövekkel vezet felfele. Egyiken sem volt könnyű haladni, mert a kisebbektől a talpunk hamarosan sajogni kezdett, a nagyokon való haladás pedig fárasztó volt, mintha egy kissé elfuserált lépcsőn haladna felfelé az ember egy hegyre. ^^ Időnként kisebb fából készült híd vagy rövig utacska vezetett, ami igazi felüdülést jelentett :)
De persze azért nagyon élveztük, mert gyönyörű volt a táj, és jókat is beszélgettünk közben, vicces történetekkel szórakoztattuk egymást.
A másik dolog amin nagyon jól szórakoztam, azok a szembe jövő koreai túrázók voltak, akik mind úgy megnéztek, mintha minimum két fejem lenne ^^ Jó páran mosolyogva "annyeong"-gal, vagy is egy szia -val köszöntek, de voltak akik kevésbé bízva a koreai tudásomba hello-ztak :D
Nagyon aranyosak voltak :)

Végül a hegy közepéig jutottunk fel, ahol jól esett azért pihenőzni egy kicsit, mert nekem nem csak a talpacskáim fájtak, de a tüdőm se vette annyira jól az akadályt ^^ (ez van mióta egyszer volt egy tüdőgyulladásom T___T)

A pihenő után lefelé vettük az irányt, ami a felfelé jövetnél kellemesebb volt a tüdőm szempontjából, viszont a talpink itt kezdett csak igazán fájni xD Ez nem csak velünk volt így, Seung-chan elmondása alapján az előttünk és mögöttünk lévők is mind a sajgó lábukról nyafogtak :D
Viszont ennek a csodálatos útnak az eredménye, hogy mindenki mosollyal lép ki a hegyről leérve a fák közül, ami az "Igeeen! Végre lent vagyuunk!" érzés eredménye :D

Ez így lehet nem hangzott túl megnyerően a hegymászást illetően, de azért jól szórakoztunk, így utólag vissza gondolva pedig felettébb mókás :D

Még volt egy kicsi hátra a napból, így Korea egyik híres tea márkájával ismerkedtem meg kicsit közelebbről, ez pedig az O'sulloc volt.
Először is egy gyönyörű tea ültetvényt csodáltunk meg, és volt még ott egy növény, amit nem tudtam beazonosítani ^^ De gyönyörű volt a naplementében :)


Már záróra volt, de arra még volt időnk, hogy megkóstoljuk a zöld tea fagyit és sütit. Seung-chan szerint ez a legfinomabb zöld tea fagyi, és valóban nagyon finom volt :)

nyammm~ :)

Hallasan

Yo~~~

Tudom, már megint nagyon elvagyok maradva a bejegyzésekkel ^^
Nem igazán van időm, de igyekszem pótolni, hisz még hátra van pár bejegyzés Koreából, Japánból és itthonról is :)

Akkor jöjjön most a második Jeju-ben töltött napunk, amikor is túrázni indultunk :)
A Hallasan Korea legmagasabb hegye, és egy kialudt vulkán.

Sajnos a hegy csúcsára nem sikerült feljutnunk, pedig az ott lévő kráter látványa gyönyörű. De sajnos időhöz van kötve, hogy hány óráig kell felérni, mert később már vissza fordítanak a biztonságra való tekintettel, mivel nem könnyű a felfelé vezető út és sötétben veszélyessé válik.
Az út végig vagy apróbb, kb 10 cm-es vagy jóval hatalmasabb kövekkel vezet felfele. Egyiken sem volt könnyű haladni, mert a kisebbektől a talpunk hamarosan sajogni kezdett, a nagyokon való haladás pedig fárasztó volt, mintha egy kissé elfuserált lépcsőn haladna felfelé az ember egy hegyre. ^^ Időnként kisebb fából készült híd vagy rövig utacska vezetett, ami igazi felüdülést jelentett :)

Irány Korea!

Nagyon szerencsének mondhatom magamat az engem körülvevő emberek miatt. Eddig is rengeteg segítséget kaptam tőlük, és most még egy hatalmas ajándékot is kaptam, amiért elmondhatatlanul hálás vagyok, és biztosan örökre emlékezni fogok rá. Ez a csodás ajándék pedig az volt, hogy eljuthattam Koreába is *w* ♥

Nem hittem, hogy ez az álmom ilyen hamar valóra válik, de ők valóra váltották ♥ Nagyon-nagyon köszönöm nekik ♥

Ayaka segített a repülőjegyek megvásárlásában, így 18.-án reggel útnak indulhattam Koreába, ahol már Seun-chan várt rám, ugyan is a vízuma miatt haza kellett egy kicsit utaznia.
Kicsit féltem, hogy egyedül hogy fog menni, de szerencsére sikerült ügyesen és gond nélkül megoldanom a feladatot :)
A reptéren sikeresen be csekkoltam, majd indultam a kapuhoz, amit átlépve, ugyan még csak hivatalosan, de elhagytam Japánt, és ezzel a diákvízumom is érvényét vesztette, de mivel vízum nélkül 90 napot lehet tartózkodni Japánban, a vissza térés rendben volt. Azért a haza útra szóló repülőjegyet magammal vittem, amit el is kértek megnézésre biztosítéknak.
A 90 nap egyébként Koreára is érvényes, így nem kellett vízumot igényelnem :)

A beszállásra várakozva dwaejitokki-val :)

Takao-san

yo~~

Egyik hétfő szünnap volt, így Seun-chanal ellátogattunk a Takao-san nevű kisebb hegyhez kirándulni :)
Tokyo-tól kb egy órányi vonatozásra van.
Gyönyörű időnk volt, és a szünnap miatt sokan gondolták úgy, hogy itt töltik el az idejüket, de még így is elég gyorsan sorra jutottunk a libegőnél, amivel negyed órát libegtünk :D Ezt Seun-channal mind a ketten nagyon élveztük ^^
Sokan jöttek kutyával is, így elég gyakran hallhatta Seun-chan a "kawaiii~" felkiáltásomat ^^

nem tudom mi legyen a címe

Yo~

Egy szombati napon Seun-chan unokatestvérével találkoztunk. Négyen laknak együtt, Seun-chan unokatestvére és az ő férje, a kb 2 éves kislányuk és Seun-chan.

Nem messze tőlük, az egyik sport központban gyerek sport nap volt, és Seun-chan unokatesója elakarta vinni SeunYa-t ( fogalmam sincs, hogyan kell írni, a kiejtése SzünJá) és mondta, hogy ha van kedvünk, tartsunk vele és utána meghív valahova ebédelni minket :)

A gyerek sport nap aranyos volt, korosztályok szerint volt hogy egyénileg, és volt hogy csapatban voltak a játékos versenyek.
Mi csak kb 2 órát töltöttünk ott, majd elmentünk ebédelni.
Először is egy isteni finom epres Margarita koktélt kaptam *w*

bai bai iskola

Sajnos ez a nap is elérkezett, pedig nagyon nem vágytam rá. Ez a nap pedig az utolsó napom volt a suliban :(

Igazán szerettem oda járni. A tanárok mind nagyon kedvesek voltak, jól tanítottak és élvezhetővé tettél az órákat, amik mindig jól teltek és nem voltak unalmasak. (Ez alól csak egy volt kivétel, amikor egyszer egy helyettesítő tanár tartott órát. Na azon majdnem bealudtam, de a többiek is ^^ Kicsit be volt lassulva a tanár néni ^^ De Seun-chan állítása szerint az ő óráikon nagyon vicces szokott lenni. Hát, lehet csak minket tisztelt meg egy szörnyen uncsi órával :P)
És az osztálytársaimat is megkedveltem idővel. Elsőre elég szörnyűnek tűnt a helyzet, hogy szinte csak kínaiakból áll az osztályom, akik hááát... alkottak azét érdekes dolgokat. Nem csak, hogy a mi viselkedési normáinktól térnek el, a japánokétól is, így teljesen ismeretlen közegbe kerültem. De rá jöttem idővel, hogy nem rosszindulatúak, csak vannak köztünk kulturális különbségek ^^
És ott volt ugye még egyetlen koreaiként KanHiyon is, akit nagyon megkedveltem :)
Szóval élveztem, hogy oda járhatok, de mint minden, ez is véget ért sajnos.

négyesben

yo~

Egyik hétfő szünnap volt, így nem dolgozott Takeshi és eltudtunk menni négyesben egy kicsit szórakozni :)
A terv az volt, hogy az egyik gyönyörű parkba megyünk, de ez meghiúsult, mert a tájfun sajnos nagyobb károkat okozott a parkban, így zárva volt.
Choi-nak voltak a Tokyo Dome melletti kisebb vidámparkban egy dologra ingyen jegyei, így végül a Tokyo Dome előtt találkoztunk vele, majd, mivel a hullámvasút nem üzemelt, kinéztük azt a kisebb hullámvasút szerűséget, ami vízen van :)
Mind a négyen egy kocsiba be tudtunk ülni, Ayakáék hátul, mi pedig elől. De hogy Choi vagy én üljön legelöl, azt kő-papír-olló-val döntöttük el, és végül Choi-nak jutott az első hely. :D
Amúgy már nem Choi-nak szólítjuk, hanem Seun-chan (Szün-csán)-nak :D Ez úgy jött, hogy mikor láttam valahol egy plakátot, amin Jang Keun Suk volt, természetesen megint előbújt belőlem a fan és hangos "Keun-chan, Keun-chan"-ozásba kezdtem ^^ Erre kérdezte Choi, hogy miért Keun-chan. Mondtam, hogy Japánban így szokták sokszor hívni ^^ Erre megkérdezte, hogy akkor ő meg Seun-chan? Mert a teljes neve Choi SeunJun. Én persze rögtön rá vágtam, hogy igeeeen, így azóta Seun-chan lett :D

Undoukai, avagy sport nap a suliban~

Yooo~

Egyik pénteken nem tanultunk az iskolában, mert undoukai, vagy is sport nap volt :D
Ez az osztályok közötti versenyt jelentette, többféle kategóriában, mint pl összekötött lábbal futás, egyszerre 5 ember óriás ugrálókötéllel ugrálás, kötélhúzás. Volt egy olyan is, hogy húzni kellett egy cetlit, amin volt vmi utasítás, pl hogy hozd azt a tanárt, aki tud kínaiul, vagy aki a legügyesebben beszél az osztályodból japánul. Ha megtaláltad és oda vitted az illetőt, az egy harmadik emberrel együtt egy ronggyal kb 10 méteren keresztül gyorsan feltörölte a padlót, lehetőleg minél gyorsabban xD
Hogy ki mit fog csinálni, azt már egy héttel előtte mindenki eldönthette, és feliratkozott :)

Choi-val a szokásos vonat állomáson találkoztunk, és onnan gyalog mentünk, mert kb 20 perces sétára volt az a sportcsarnok, ahol rendezték.

Ueno Állatkert ♥

Yooo~

A bejegyzés témája Matsushita Yuya


helyett az a nap, mikor Choi-val az Ueno Állatkertbe mentünk :D A koncert kicsit felborította az időrendet, szóval most vissza ugrunk kicsit a koncert lőttre ^^

Ez egy szombati nap volt és rengeteg cuki állatot láttunk *w*
Belépéskor egyből ez az édes panda szobor volt, amivel a gyerekek után nekem is le kellett fotózkodnom :D

Matsushita Yuya, megint :D

Yooo~

Na hát ez a bejegyzés megint csak Yuya-val lesz kapcsolatos, mert tegnap is voltam koncertjén *w*
Igaz, csak kis koncert volt, de megint csak fantasztikus ♥

Kawasaki-ban 「音楽で笑顔を！　～　Music for SMILE～」 vagyis "Zene a mosolyért" elnevezésű ingyenes rendezvény volt, aminek keretében a vasárnapi napon Matsushita Yuya is színpadra lépett pár számmal.

Yuya-kun 14.30-tól volt, de már dél körül ott voltam, hogy elől legyen helyem :)
Kawasaki kicsit messze van tőlünk, nagyjából másfél óra vonatozással, több átszállással, de megint simán ment a dolog :D

Matsushita Yuya Super Drive Concert~

Haza értem Matsushita Yuya koncertről, és annyira übercsodálatosanszuperfantasztikus volt, hogy azonnal neki is kellett állnom leírni blogba, igaz van még 3 kimaradt bejegyzésem ^^

A kapu nyitás 17 óráról volt, ezért úgy gondoltam 16 órára oda megyek. Így is volt :)

Az utolsó szakaszán az utamnak a Yurikamome nevű vonat vonalon mentem, ami csak azért érdekes, mert ez egy kicsit speckó vonal, ugyan is se nem a föld alatt, se nem a földön levő síneken halad, hanem végig magasan, a város felett levő síneken, és gyönyörű róla a kilátás *w*

az utolsó nap Kamakura-ban :)

Yooo~

Utolsó nap Kamakura-ban Enoshima-szigetre mentünk. Ez egy Kamakura melletti kis sziget, amit egy hídon átsétálva könnyen meg lehet közelíteni.

Nagyon szép, az egész szigeten a természet uralkodik. A fél napot ennek a szigetnek a körbe járásával töltöttük :)
Szépséges régi templomokból se volt hiány, na meg hőségből sem ^^
Gyönyörű helyeken mentünk végig, de végig szét akartunk olvadni, olyan meleg volt @_@

tájfun

Yo~~

Még vagyok elmaradva pár bejegyzéssel, majd jönnek azok is, de most ugrunk egy kicsit a jelenre ^^

Ma csak 2 óránk volt a suliban megtartva, mert haza küldtek minket, ugyan is hatalmas tájfun tombol Japánban :S

A haza térés igazi harc volt. Mivel elfogyott a víz itthon, a vonatról leszállva az állomáson lévő hipermarketben vettem egy két literes vizet, meg némi ebédnek valót. Még reggel Valen kérésére vettem egy Frau magazint is, ehhez jött még hozzá a könyvhordozóm. Szóval rendesen megvoltam pakolva.
Az állomáson egyre többen álldogáltak abban a reményben, hogy csillapodik a tájfun. Feltételezem azóta már megunhatták, mivel egy cseppet sem enyhült a vihar.

a medúzák aranyosak *w*

Yoo~

Második nap Kamakurában nem olvadtunk szét, mert a nap nagy részét a kellemesen lehűtött aquarium-ban töltöttük. :)

Előre vásárolt jegyeink voltak, így megúsztuk a hosszú sorban állást :D

Gyönyörű volt ez is *-* A tenger élővilága tényleg lenyűgöző *-*

Kamakura~

yo~

A nyári szünet utolsó csütörtökén Choi-val elmentünk 3 napra Kamakurába :)

Hétfőn reggel 8.50-kor találkoztunk Shinjuku-Nishiguchi állomáson, és megkerestük a Kamakurába induló vonatot.
Kb egy óra hossza volt az út.
Mikor leszálltunk a vonatról Tokyo-tól teljesen eltérő látvány fogadott :)


Az állomás is csak picurka volt, olyan vidékies, hangulatos ^^
Kamkaura nagyon gyönyörű hely. A természet minden hol ott van, és sok a régi épület, templom.

Mert időnként a WC lehúzás sem egyszerű

Yo~~

Legutóbb kifelejtettem az Aomori-ról szóló beszámolómból egy vicces esetet, ami hazafelé tartva esett meg.

Az éjszakai busz, amivel jöttünk haza útközben kb négyszer állt meg a folyó ügyek rendezésének érdekében.
Egyik alkalommal Ayakávak mi is igénybe vettünk egy köz WC-t, ami hozzá teszem, itt Japánban nem forgatja fel az ember gyomrát :) Tiszta és kulturált, nem veri ki a víz az embert ha rászorul esetleg a használatára, és az "én inkább bepisilek, mint hogy oda bemenjek" opció sem fordul meg az ember fejében ^^

A tisztaságban most sem volt hiba, viszont, hozzá teszem már nem első alkalommal, a klotyó lehúzása fázisnál kicsit problémáim akadtak x'D
Sehogy sem sikerült bármi erre a célra alkalmatos gombot, kart vagy bármi mást találni ^^"
Miután többszöri tüzetes átvizsgálásra sem találtam meg, áramtalanítás céljából kihúztam a konnektorból a Wc dugaszát, majd vissza, de semmi változás nem történt xD Ekkor azért kezdett már eluralkodni rajtam a pánik, hogy hosszas percek igénybe vételével sem sikerül leküzdeni ezt az akadályt XD
Biztos voltam benne, hogy Ayaka már azt gondolja, hogy esetleg magamat is lehúztam, olyan soká időzök bent xD
Végül, teljesen véletlenül elhúztam a kezemet egy fekete kis panel előtt a Wc mellett, aminek eredménye kép az végre lehúzódott :'D
Ez szerintem praktikus dolog, mert nem tapizza végig rengeteg ember a lehúzót, viszont vmi jelzést tehettek volna, hogy "Hé, te majom, ne keresd félóráig, hogyan kell lehúzni a klotyót, csak integess ennek a csinos kis panelnek itt"

Ilyen csodás sikerélménnyel gazdagodva, hogy sikerült megbirkózni egy WC lehúzásával, battyogtunk vissza Ayakával a buszhoz, aki szintén kicsit késve jött ki, mint kiderült ugyan azon okból kifolyólag xD Ő is végig játszotta az egészet, áramtalanítással együtt, pont mint én XD
Mindketten nagyon jót nevettünk a szerencsétlenkedésünkön :D

Amúgy nem ez volt az első klozet, ami megdolgoztatta nyomozói képességeimet ^^"
Egy konkrét eset, amire emlékszem az a YamaPi-vel való kézfogás után történt a pláza mosdójában, de azt akkor betudtam a sokknak és a nem sokkal előtte beállt elmezavaromnak, aminek okozója Pi drágám volt ugye :P <3

Már régebben tettem be képet a hagyományos japán stílusú WC-ről, de azért itt van még egyszer, ha valaki lemaradt volna róla :P
Szerencsére angol WC is van ezek mellett, így én inkább az mellett szoktam dönteni ^^

Ez pedig a suli mosdójában elhelyezett, a helyes WC használatot prezentáló plakát :D
iPod-al fotóztam, így kicsit homályos lett, de a képek kivehetőek, az a lényeg :D


Hát, mindenki döntse el maga, mennyire hasznos számára... :D

az utolsó Aomoriban töltött nap~

Yo~ \(^o^)/

Következzék az utolsó napunk Aomoriban :)

Dél előtt otthon voltunk, barbecue volt ebédre a program ^^ Ayaka apukája nagyon finomat készített, bár a hagyományos barbecue-tól kicsit különbözött, mert nem csak husi volt, hanem pl kagyló is ^^Hát nem lett a kedvencem, de azért nem rossz :P Finomabb, mint amilyennek kinéz ^^

Ebéd után összepakoltuk a cuccainkat a haza útra, majd délután bementünk a városba szét nézni pár boltba és omiyage (お土産)-t venni. Az omiyage olyan ajándék, amit utazásról visz az ember, és főként valami harapnivaló szokott lenni. Így én Choi-nak egy almás sajttortát vettem :) (együtt ettük meg, nagyon fini volt^^)

rasseraa~

yo~~~

Huhh, tudom, hogy nagyon elvagyok maradva, szánom-bánom. ^^"
Nem igazán volt időm, minden nap tesztet írunk. Nem is kapcsoltam mostanában laptopot, iPod-ról követem nyomon a facebook-ot és a plurk-ot is ^^

Sok teszt van, de eddig mindig max pontot értem el :D Kicsit viccesnek érzem azért, hogy jobb kanji tesztet írok, mint a kínaiak xD

Ma megint ültetés volt a suliban, így elültem az "imádott" padtársam mellől :P
Örülök a helycserének, csak így sajnos KanHiyon nem mögöttem ül, és nem elég szünetben csak hátra fordulnom, hogy koreai (nem) tudásomat bővítsem ^^ Elkezdett ugyan is KanHiyon tanítani először írni (még van rajta mit csiszolni^^") és egy icuri-picuri nyelvtant is tanultunk, ami eddig teljesen megegyezik a japánnal :D
Viszont a kiejtés nem egyszerű ^^ A kedvencem a "K" betű... két féle képen ejti, de én egynek hallom xD És ugyan ez a "G"-vel is :P
Na neun Claudia imnida (Ná nün Claudia imnidá) - Én Claudia vagyok :D
jujj, de power vagyok, ugye? :D hihi~



Na és akkor folytatom onnan, ahol anno abba hagytam az Aomori-ról szóló beszámolómat^^

onsen

Yo~

Következzék végre az Aomoriban töltött negyedik napunk beszámolója :)
Ezen a napon onsenbe mentünk mindannyian :)
Az onsen forró, természetes vizű fürdő, ami nagyon jót tesz testnek és léleknek egyaránt :)

Erre a napra Ayaka apukája kölcsönzött egy kisbuszt, hogy mindenki beférjen és reggel útnak is indultunk. És csak mentünk és mentünk. 3 óra múlva érkeztünk meg célunkhoz. Én kis naiv azt hittem, hogy valahova a közelbe fogunk menni :P
De nagyon szép helyeken mentünk végig, szóval cseppet sem bántam a hosszú utat :)

Az onsen bejárata

egy kis ősi kultúra :)

Yo~

Tudom, már nagyon régen írtam ^^ El vagyok maradva rendesen. Lusta voltam blogolni ^^" Megint vissza tért a hőguta, így jelenleg sok energiát arra használok, hogy a halmazállapotom ne változzék cseppfolyóssá^^
Aomori időjárása nagyon kellemes volt. Vissza érve Tokyo-ba, mikor leszálltunk a buszról alig akartam elhinni, hogy már reggel ilyen hőség fogad. De hát egy betondzsungelben ez nem meglepő. :)

És akkor a harmadik napunk Aomoriban.

Ayaka a szokásos zongora gyakorlás után hazaért, megebédeltünk és a tesójával hárman elmentünk ősi japán kuckókat nézni ^^

A bejáratnál a hely kabalafigurája fogadott, akivel magas kawaii faktora lévén muszáj volt fényképezkedni :D

nebuta matsuri

Yo~~~

Haza értünk, így itt az ideje a blogolásnak :)

Az Aomoriban töltött második napon, szerdán Ayaka megint ment gyakorolni, majd miután haza ért mentünk be a városba busszal.
Először megnéztük a városi piacot. Mit ne mondjak, nem jött meg az étvágyam ^^
Mindenfelé tengeri herkentyűk tömkelege. Polipok, kagylók, halak, rákok, tintahalak és még kitudja milyen, számomra beazonosíthatatlan tengeri élőlények o_O
Érdekes volt, de számomra semmi képen sem étvágygerjesztő ^^

Az alma városában, Aomori

Yo~~

Hétfőn este Ayaka-val útra keltünk és elindultunk Aomoriba. A buszunk este fél 9-kor indult, és reggelre érkeztünk meg.

Aomori (青森) egy északon található vidéki város. Híres a finom almáiról, és Kecskemét testvérvárosa :)
Aomori-ban minden évben megrendezésre kerül a Nebuta Matsuri (ねぶた祭り (matsuri=fesztivál).

A neten ezt találtam róla:
Időpontja augusztus 2-7-ig. Ekkor hatalmas emelvényeken (mikoshi) rettentő képű, belülről megvilágított papírmasé figurákat (történelmieket és legendabelieket) hordoznak körül esténként, amik a 4 tonnát is elérhetik, majd az emelvényt és a figurát is a folyóba dobják, amely így elviszi a betegséget, balszerencsét, de elsősorban is a „hétalvás” szellemét. Haneto táncosok is társulnak a látványossághoz (haneto a ruhájuk amit viselnek)
Látványos ünnep, a televízió is közvetíti.
Szerettem volna az eredetéről is írni, de neten nem találtam semmit, Ayakáék pedig nem tudják ^^

Indulásra készen:
A csomagomat nem éppen a könnyűség jellemezte, és ehhez jött még hozzá két táska ＾＾ Élmény volt cipelni, de azt hiszem ebben jó vagyok ＾＾ Szerintem előző életemben málhás szamár lehettem :D Ráadásul most nem is a hegyekben kellett cipekednem :D

A hosszú úton először F.T. Island koncertet néztem PSP-n, majd később aludtam. Szinte végig sötéttel jöttünk, így nézelődni nem igazán lehetett.
Kora reggel érkeztünk meg, Ayaka apukája már várt ránk.
Aomori szerintem nagyon szép, vidékies, kellemes hangulatú város. És nagyobb, mint gondoltam :)

Ayaka szüleinek a háza nagyon tetszik *-* Sokkal tágasabb, mint a tokyo-i kis lakás. A konyhával egy légterű nappali van, mellette pedig egy tatami-s rész. A mi szobánk az emeleten van.

Reggeli után Ayaka elment, mert hamarosan zongora fellépése lesz és gyakorolnia kell, de itt nincs zongora, így eljár valahova. Ezt az időt én a ház fotózásával és netezéssel töltöttem. Na meg futópadoztam kicsit :D

A mi szobánk:
A jellegzetes japán előszoba: süllyesztve van, és a cipőt levéve lépünk csak fel.
Úgy illedelmes, ha a cipellőnk orra a bejárat felé néz.

Egy szép kimonót viselő baba:
Fénykép a pici Ayakáról *w* annyira cukiii~ (>.<)
A tatami-s szoba:
Nappali-étkező:
Tipikus japán fürdőszoba: Egy, ajtóval zárható helységben van a zuhany és a kád. A padlóban van lefolyó, így szabadon fröcskölhet az ember :D
Japán szokás szerint először lezuhanyzol, majd már tisztán csobbansz bele a forró vizes kádba és pihenteted fáradt végtagjaidat:)

Miután Ayaka vissza ért megebédeltünk. Soumen-t (そうめん) ettünk. Ez nyáron népszerű, tészta étel.

Az ebéd végeztével elmentünk kicsit nézelődni Ayaka-val és az öccsével, Kei-el.
Ayaka vezettet :D
Tokyo-ban nincs autójuk, így elég ritkán vezet, de jól ment neki. Ezt az első parkolásnál meg is állapította, és megdicsérte magát, hogy ügyes volt :D

Első állomásunk a Gappo Kouen (がっぽ公園)volt. Gyönyörű ez a park *-* Tetszenek ezek az érdekes alakú fák :) Pár állat is van, mint páva, galamb, valami tyúkra hasonlító madárszerzet, és majmok ＾＾ Édesen kurkászták épp egymást :D
A park közepe táján egy gyönyörű tó is található, amit Ayaka nem környékezett meg, mert hogy biztosan van béka is ＾＾ Helyes kis kacsák is úszkálnak benne :)
A park vége pedig a tengerbe fut, ahol a szeles és kissé hűvöskés idő ellenére is sokan fürdőztek.




Találtam egy ilyen tengeri élőlény vázát, elvileg valami rákféleség volt ＾＾ Annyira szép :)



Lassan vissza felé vettük az irányt. Útközben árultak kakikoori-t (かき氷) is. Azóta szerettem volna megkóstolni, mióta először láttam az Egy gésa emlékiratai című filmben ^^
Lényegében egy jégtömböt reszelnek le, és erre a jégmorzsalékra öntenek rá édes lötyit. Sokféle íz közül lehetett választani. Én és Kei epreset, Ayaka sárga dinnyéset evett. Nagyon fini volt, egy jó forró nyári napon különösen hűsítő lehet :)
Nagyon kedves volt az árus bácsi. :) Már van gép is ami készít ilyet, de ő régi, kézzel tekerősnél marad, mert azt mondja ez jobb :) És jóóó sok lötyit tesz rá, mert gyerekkorában nagyon szerette a kakikoori-t, de mindig keveset tettek rá, ezért ő sokat tesz :)




Ezután elmentünk vásárolni a vacsihoz, és vettünk tűzijátékot is estére *-*

Sajnos azért vagyok elmaradva a bloggal, mert mire vissza értünk és újból bekapcsoltam a laptopomat, valamiért sztrájkba lépett, és kiírta, hogy ugyan csatlakozva van az internethez, de nincs internetkapcsolat -.-” Ezt Kei megpróbálta orvosolni, bár magyar nyelvű laptopon ez elég nagy kihívás volt xD
Közben megérkezett Ayaka egyik régi osztálytársa is, Keiichi. Az internet problémát egyelőre nem sikerült megoldani, és közösen neki álltunk vacsorát főzni.
Eközben érkezett meg Ayaka apukája, és ő is próbálkozott a laptopommal, szintén mindenféle magyar tudás nélkül, de végül sikerült megoldani a problémát :D

Vacsora után nem sokkal következett a tűzijátékozás *-* Ez Japánban nyáron nagyon népszerű. Szinte minden boltban kaphatóak különböző méretű szettek. Kis kézi tűzijátékok, kicsit mint a csillagszóró, csak színesek. Doramakban már rengetegszer láttam, és mindig is kiakartam próbálni :) Először a ház előtt terveztünk, de mivel már este 10 múlt, inkább a parkba mentünk. Nagyon széééép volt *-*


És a végeredmény: vízben hűsölő tűzijéták maradványok :)


Így telt az első nap Aomoriban :)

Bai bai~